AMBIVALENS - morál, megítélés, megélés hozzászólásai
OLYAN TÉMÁKAT BONCOLGATUNK, ÉS SZEDÜNK ICIPICI, APRÓ ELEMEIRE, AMIK UGYANAZON DOLOG KÉT OLDALA, MÉGIS SZÉLSŐSÉGES A MEGÍTÉLÉSE ;) Témaindítónak a szexuális orientációval, azon belül is a biszexualitással szeretnék foglalkozni. Hogy miért van az, hogy amíg két biszex nő vonzó, addig két biszex férfi nem. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy undorító (és agressziót vált ki)... Legalábbis sokak szerint. A jelenség ugyanaz: biszexualitás. Ezen kívül még az is foglalkoztat, hogy miért övezi ekkora rajongás a szextündéreket (akár szexpartner, akár erotikus masszőz/masszőr), és ezzel szemben, egy hétköznapi szembesülésnél mi ez a képmutatás? :P A birtoklási kényszeren kívül mi az oka annak, hogy a vendégek lelkesen látogatnak szolgáltatókat, igényt tartva az esetek döntő többségében csókra, franciára, aktusra, tudva, hogy azon a zarándokúton nem ők járnak először :)))) mégis, ha komolyabb kapcsolatra vágynak a szolgáltatóval, akkor hirtelen nagyon mélyen tudatosul bennük ez a dolog, és hidakat égetnének, ők maguk, persze nem a sajátjaikat, de legalább azonnal :)))))) - nem a többi fórumot szeretném ismételni, hogy lehet-e, stb., ... inkább magát a kettősséget ;) A jelenség ugyanaz: szolgáltató. Ezek csak gondolatébresztő sorok voltak, nem szeretnék a témák közt csapongani, csak hogy értsétek, mi a lényeg, ami mentén szeretnék haladni, és érezzétek nyugodtan, hogy a saját megértéseimre titeket használlak fel :)))))) Illetve, idővel bedobom majd Szalay Csaba egy nagyon érdekes gondolatmenetét, de az túl izgi, és én pedig momentán túl kíváncsi vagyok a témaindító gondolatmenetre :))) A FÓRUMBA BÁRKI CSATLAKOZHAT, BÁRKI HOZZÁSZÓLHAT, EGYET SZERETNÉK TISZTÁZNI: EZ NEM GUMISZOBA! :D :D :D PRO ÉS KONTRA, MINDENFÉLE NÉZŐPONT, NEM VAGDALKOZÁS, NEM VESZEKEDÉS, HANEM VITA: észérvekkel, nyitott kérdésekkel, kettősségekkel, érdekességekkel :))) Minél többen írunk minél többfélét, annál kerekebb lesz! ;) Ez a cél! :) Ezért, aki úgy gondolja, hogy a véleménye vagy a kérdései nem helytállóak, az téved :) kivéve, ha kinyilatkoztatás :P mert azzal nem haladunk :))) Mindenkire kíváncsi vagyok! ^.^
2015. április 16. 11:48:52 Több véleményt is olvastam már a fórumon, igényes, bölcs megszólalásokat! Gratulálok minden ilyen írásnak! És természetesen angyali Anginknak, aki elindította a fórumot. Olvastam Szalay Csaba cikkét. Tegnap egy általa említett mélymasszázsban részesültem! A csodálatos kezek lelkemig értek! Azt hiszem, mindnyájunkban van egy szeretetre vágyakozó kisgyermek. Ha szeretetet kapunk, az éltet, megnyílunk nés növekszünk, ha nem kapjuk meg a szeretetet, amire szükségünk van, bezárkózunk, megkeményedünk, hogy lelkünk ne sebződjön. Elköteleződés és válás témához. Szükséges a közös cél, mert afelé haladva nem távolodnak, hanem közelednek egymáshoz a felek. 2015. április 15. 22:22:04 Angi kedves, úgy látom nagyon bele vagy zuhanva ebbe a Szalay Csabába... :-)) Lehet, hogy nem fog tetszeni, de elég sok dologban nem értek vele egyet! Karak jól látja az egyik gyenge pontot, de most hosszú lenne kivesézni az egész írást, ezért nem is folytatnám... :-))) 2015. április 15. 16:46:38 Elolvastam a cikket többször is, de valahogy számomra sántít. " - akik még húzzák azok meg lelkileg nyomorodnak, mert az intimitás képtelenség, félreértések tömege, szerepek, megfelelési kényszerek, félelmek jellemzik a társkapcsolatukat. - A másik nagy tömeg, akiknek nem jön össze semmi, ők meg attól szenvednek." A második mondatból számomra az következik, hogy nem a kapcsolatokkal vannak nagy problémák, hanem magukkal az emberekkel, akik adott esetben képtelenek akár kapcsolatot teremteni is, ha pedig mégis az legtöbbször nyomorult, képtelen, félelmekkel teli. Ha az egyén érzelmi intelligenciájának hiánya, mint a szög a zsákból kibújik a kapcsolat alatt, az nem a tartós kapcsolat intézményének hibája, hanem egyik vagy mindkét félé. Persze nagyon nehéz kérdés, hogy egy nyomorult társadalomban miként lehet egészséges lelkű gyermekeknek felnőni, nyilván nem a veszekedős család az ideális, de szerintem a gyökértelenül ide-oda vándorlás sem jó terep erre. Az élet csodája, hogy néha mégis sikerül, sőt ideális körülmények ellenére is lehetnek lelki bajok. Hogy mennyire nem a két fél " összeillése" a meghatározó a sikerhez, hanem a személyes tulajdonságok, képességek, arra jó példa a jelen szolgáltatók. Egy ügyes szextündér az első találkozáskor is felejthetetlen élményt tud nyújtani szinte bármelyik férfinak. Amelyik nő pedig ügyetlen ilyen téren, az keresve sem talál megfelelő partnert, egy szerelemre épülő kapcsolatban is szenvedés. ( Hála Istennek, azért fejleszthető akár sok év után is a dolog, csak meg kell találni a motivációt a tanulásra :) - és ezt csak azon MT-ak kedvéért kotyogom ide akik a bőrükön érzik ezt, vannak még csodák!) Még az jutott eszembe, hogy a korlátlan szabadság van amikor kevesebb mint a tervezett, elfogadott korlátok. Ha falakat építünk az nem csak azt jelenti, hogy elválasztunk dolgokat, hanem létrehozunk egy épületet. Melyik a több? A sivatag ahol bármerre mehetsz, vagy a város, ahol falakba ütközöl, és ajtók mögé vagy zárva? 2015. április 15. 15:59:24 Karak mintha Freud szólt volna belőled :)))) Nincs az a szülő aki elmondaná az adott gyerekkor szexuális fontosságát önnön gyerekének :)) 2015. április 15. 15:58:14 Zeuss a jó szex kérdésköre is eléggé kivesézhető, mert nincs két egyforma jó szex ( különböző partnerekre értem), mert mindegyik más miatt lesz jó, ez jól nyal, az jól fog, az tudja hol a G pont, a másik egyszeráen istenien veszi ha bekapják.... stb....Én nem tudom megfogalmazni mi a jó sex :)))) 2015. április 15. 14:54:31 Ez már mondjuk más téma, és erről is sokat lehetne beszélni, de szerintem az elköteleződés hiánya, vagy az attól való rettegés az oka a válásoknak... :( Persze az is benne van, és vállalom, ha emiatt sokan azt mondják, hogy "virágról virágra típus vagyok" (bár, ezt pasikra szokták mondani, nem tudom a női megfelelőjét, de úgyis értitek...), de én úgy gondolom, hogy az életünk különböző szakaszaiban találkozunk az aktuális párunkkal. Ez többek közt, az én számomra azt is jelenti, hogy nagyon kevés az "örök" kapcsolat, mert ahogy a felek fejlődnek, úgy mehetnek más irányba, ami nem feltétlenül jó és nem feltétlenül rossz, csak más. Ilyenkor el kell engedni egymást, mert lehet, hogy az egyik igenis akar lépni, a másik meg nem, de egészségesen ez nem tartható fenn, mert ott elvész a szabadság, kompromisszum ide vagy oda. Akkor maradhat együtt két ember, és csak akkor, ha egyfelé mennek, és az elképzeléseik saját maguktól, ráhatás nélkül egyeznek ;) szerény véleményem szerint :) Bebiggyesztem ismét a linket, ami elindította ezt a témát, még ha teszünk egy kis kerülőt is, hogy megvitassuk, kinek mi a szerelem :) //szalaycsaba694.wix.com/intimitas#!Talán-a-képeinkkel-van-a-baj/c9e5/5505b9a40cf2458597c9fc31 2015. április 15. 08:33:49 spyyy, szerintem vágy, kívánság vonzerő lehet nagyon sokféle. A szerelem pont annak egy speciális fajtája. Amikor egy másik ember -alapesetben egy ellenkező nemű személy- közelsége, társasága után vágyakozunk, az már szerelem csak annak a gyötrelmesebbik arca. Optimális esetben ez átmegy egy felhőtlen boldog érzésbe, ha ez a közelség létrejön és nem okoz csalódást az elképzelt képhez képest. Mikor repesve a tenyerünkön hordozhatjuk a szívünk hölgyét aki boldogan omlik a karjainkba és lesi minden kívánságunkat. Ha valakinek megadatnak ilyen szakaszok az életében, na azokért a pillanatokért tényleg érdemes élni. Sajnos az élet azért nem habos torta és törvény szerűen jönnek a konfliktusok is. A kezdeti vágy amilyen megmagyarázhatatlanul hevül fel, ugyanúgy hűl ki később és kérdés, hogy mennyire illik össze a két személyiség valójában, illetve mennyire egészségesek lélekben. Ha valamelyik esetleg mindkettő súlyos személyiségi problémákkal rendelkezik, sok verzió közül az egyik, az eddig sokat emlegetett társfüggőség csapdája. Ez csak egy vélemény. 2015. április 15. 06:57:47 Karak, nagyon egyetértek a hozzászólásoddal! Talán annyit kiegészítésül, hogy szerintem addig csak vágynak nevezném amíg kapcsolat nem lesz belőle. A költői túlzások, amik kiváló verseket eredményeztek e tárgykörben, csak irodalmi megnyilvánulások. 2015. április 15. 06:40:03 Kérdés, hogy az, amit szerelemnek hívunk, valójában milyen határokon belül mozog, és tényleg csak a vágyról és a szeretetről szól-e :)) SZVSZ. A szerelem maga a vágy ami mágnesként húz a másik emberhez. Együtt jár, a sexuális vággyal de nem feltétlenül, és rózsaszín szemüvegen keresztül láttatja a tárgyát. Ha kiteljesedik és kapcsolat lesz belöle, kiderül, hogy a rózsaszín szemüveg mennyire torzított vagy nem ettöl függ a további sorsa. Sok esetben a szerelem csak felébred, de nem lesz belöle kapcsolat, csak megmarad idilli fantáziának, esetleg a tárgya nem is tud róla soha. 2015. április 15. 05:09:50 Az egészséges kapcsolat bizonyos keretek között kompenzálni tudja a tagok tökéletlenségét is ha a partner azt a részt ki tudja egészíteni. Mégis mitöl ilyen a vállási statisztika? A kapcsolat összetartó ereje az adni akarás vágya, a szeretet. Az önzés, a kapni akarok érzése a széthullás felé visz. Valami okból az utóbbi erösödött meg ezek szerint. Bocs, ha sokat fecsegtem:) 2015. április 15. 04:48:19 Önálló személyiségek együttélése vagy társfüggöség? Az ember állítólag társas lény. Nemcsak az utódnemzéshez kellenek ketten, hanem a mindennapi problémákat, feladatokat is könnyebb megoldani egy egészséges párkapcsolatban élve. A kapcsolat lényegéböl adódóan függöség is egyben ami pillanatnyilag akár hátrányos is lehet az egyénnek, de ha a szeretet jelen van, a végeredmény pozitív. 2015. április 15. 04:29:50 Mindannyian felnövünk valahogy áldozatként a tökéletletlen szüleink keze alatt, akik folyamatosan bántanak és lelkileg megnyomorítanak. Azután lesznek gyerekeink és abban a pillanatban mi leszünk a felelötlen szülökakik megnyomorítjuk a saját gyemekeinket. Ilyen alapon csak az vállalhatna gyereket aki megfelel egy magasszintü pszichológiai vizsgán és kihal a társadalomnak ez a fele. Érdekes lenne megvizsgálni mondjuk a pszichológusok saját és gyermekeik lelkivilágát is, vajon müködik-e az elmélet? 2015. április 15. 04:11:07 Egy ambivalens dolog bújik meg ebben is:" Mert borzasztó sok rossz szülői minta van, borzasztó sok felelőtlen szülő, aki így vagy úgy bántja a gyerekét, akinek később igen-igencsak érdekes viselkedésmintái lesznek, " 2015. április 14. 19:35:05 Nem baj, legalább leírod a gondolataimat :D :D :D 2015. április 14. 19:19:58 Sziasztok! Na lányok ha már szóba került a"jó sex" ,milyen is az,kíváncsi vagyok mit írtok,nehogy tévedésben legyek?:) A szerelem olyan,mint az orgazmus, nehéz szavakkal leírni. 2015. április 14. 19:06:44 Köszönöm :)))) Nos a jó szex sok minden "hibát" elrejt az adott párral való kapcsolatban :))) Néha túlságosan is. A társfüggés meg elég összetett dologgá fajulhat, ez lehet pozitív de gyakran inkább negatív. Mert vajon mi teszi a társat függővé ? Az idő? Az általa okozott kín? A keresett varázs, ami nincs is? Anyagiasság? Bizalmatlanság? Kisebbségi érzések ? No ezekre úgyse jönne őszinte válasz, egyszerűbb csak egy társfüggő megbélyegzés :)) Jaj de lelkis vagyok ma :)) 2015. április 14. 19:06:21 Baaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaszki!!!!!!!!!!!!!!! :D :D :D A Rotik a kedvenceim :D :D :D 2015. április 14. 19:02:17 hehe, társfüggő = agyhalott, ez tetszik!:) Én csak annyit szeretnék hozzáfűzni még a témához, hogy a Rottweilerek párzási szokásai igen érdekesek, állítólag a hím a szöges nyakörvével addig cirógatja a tüzelő nőstényt, amíg annak bibéje meg nem nyílik, hogy aztán rengeteg hormonmanót köpködjön rá szőrmentén. A tudományos tapasztalatok szerint ez főleg tavasszal történik, miközben a gazdáik egy közeli padon üzekedhetnek. (Jaj bocs, Angi, ez nem a gumiszoba? akkor mentem:)) 2015. április 14. 18:47:03 Pepe, nem hiszem, hogy ez ilyen sarkalatos, bár, ki tudja... :) Nagyon sokáig csak picike kompromisszumoknak tűnhetnek a dolgok, aztán rájön az illető, hogy ebből is engedett, abból is, basszus, amabból is, és kb. sosem felel meg az "elvárásoknak" :( Pont erről beszélgettem valakivel, hogy milyen érdekes, hogy nagyon-nagyon-nagyon sok esetben pont olyanok társfüggők, akik szinte bárkit megkaphatnának, mégis félnek, hogy elveszítik a "szerelmüket", és belemennek bizonyos dolgokba :( Szerintem egyébként a pszichológusok ezzel a témakörrel keresik a legtöbb pénzt :D :D :D Mert borzasztó sok rossz szülői minta van, borzasztó sok felelőtlen szülő, aki így vagy úgy bántja a gyerekét, akinek később igen-igencsak érdekes viselkedésmintái lesznek, és hosszú évekig képes futni ugyanazokat a köröket, amíg rá nem jön, hogy minden kapcsolata a Mintát élteti :P Kérdés, hogy az, amit szerelemnek hívunk, valójában milyen határokon belül mozog, és tényleg csak a vágyról és a szeretetről szól-e :)) Meg még az is izgatja a fantáziámat, hogy mennyire tudjuk különvenni, felismerni az ösztöni vágyat és az idealizálást a valóságtól... :)) Mert ugye azt mondják, hogy a szerelem rózsaszín, meg vak, meg minden, holott szerintem nem a szerelem rózsaszín és vak, hanem az, amit a "tárgyába" képzelünk bele, és az, hogy felruházzuk olyan tulajdonságokkal, amik nincsenek is :) Legalábbis nekem volt már ilyen tapasztalatom :D :D :D ... és, ugye ha felszáll a köd, állítólag elmúlik a szerelem, ami szerintem sosem volt :D :D :D de ez már az én saját véleményem, mert nekem arról más fogalmaim vannak :))) Susanna nagyon jól megfogalmazta, hogy "az adott párral való kapcsolatot" érdemes nézni, mert ha tényleg ott a szerelem, az elfogadás és a kölcsönösség, meg az a bizonyos mérleg :P :D bocsánat, nekem kell a mérleg :D :D :D szóval akkor az egész egy nagyon izgalmas fejlődés, amíg a két fél egy irányba megy ;) Ha pedig épp nem, akkor elválnak az útjaik, de ahol volt szerelem, ott nem szabad, hogy legyen (szerintem, az én kis tapasztalataim szerint) féltékenység, irigység, nyomozás, vagdalkozás, nózi alá dörgölés, vádaskodás és hasonló :) Lehet, hogy így már kicsit érthetőbb, hogy jól körbeírtam, hogy a kapcsolat végét tekintve szerintem mi a szerelem és mi a társfüggőség. Ami ugye ugyanaz a témakör, mint az Istenhit és az Ateizmus, ugyanannak az éremnek a két oldala, ahogy a társfüggőség is lehet egy lánchoz kötés, de lehet a másik véglet is, hogy képtelen elköteleződni a félelmei miatt. Hirtelen belegondoltam, hogy ha mindenki elmenne orvoshoz, aki helyett döntenek... :))) nem csak a börtönlakók élnének jól a dolgozó emberek adóiból :D :D :D 2015. április 14. 18:24:43 Ceruzas, az ,hogy valaki társfüggő, még nem jelenti azt, hogy agyhalott az illető. Amikor helyette döntenek , az már orvosi eset , és van folytatása is! |