Sziasztok!
Jelenleg már sajna nem vagyok szerelmi célszemély, koromnál fogva. Véleményem azért lenne... Jelenleg is van ismeretségi körömben két lány, aki, ha éppen korban stimmelne, elfogadnám szerelmemnek. Épp egyikük tette fel a kérdést, miután udvariasan megkértem a kezét, hogy, ha igent mondana én mit tennék. (sajna nem mondott igent). És igen, elgondolkoztam első válaszomon, hogy nem zavarna. (reflexből ezt mondtam) Aztán otthonról írtam neki, hogy nem igaz, zavarna. És azóta is gondolkodom, hogy elfogadhat óe lenne egy ilyen kapcsolat. Amig rendben van minden, addig feltétlenül... de mit vágnánk egymás fejéhez, az első vitánál... egy nagyob vitánál? Szoval izgalmas a kérdés. Az említett hölgy megérn a belátást... a szerelemben nem akarhatok mindent elvenni a másiktól. Ha ezt szereti csinálni, akkor jó neki, csinálja. Ha nem szereti, akkor abbahagyja... ha teheti! Szeretném és belehalnék... Azt hiszem...