Off topic hozzászólásai

Köszönöm a türelmet!Igyekszem tudatosan elkerülni a marketing és reklám tematikát, lezárt diskurzusnak tűnik. :)

Alapvetően markánsan nem értek egyet azzal, hogy a szegénységet (ami amúgy láthatóan egy félreértett, romantika-korabeli képre épül) és a klíma- és erőforrás-problémákat összekeverjük. Ahogy azzal sem, hogy az emberek ne akarnának többet fogyasztani zsigeri szinten. De utóbbi nem csak az emberekre, hanem a legtöbb lényre igaz - a növény addig növekszik, amíg valami az útját nem állja. A ragadozó is rögtön vadászni indul, mihelyt az előző áldozatát félig-meddig megemésztette. (Hétköznapi példa: hiába kap a háziállat rendszeresen és naponta kaját, akkor is odajön az általa ehetőnek gondolt dologhoz és ha más nem, elteszi későbbre - azaz jobbára elássa.)

Egy bizonyos szint fölött viszont életbe lép az önkorlátozás és rájön az egyén, hogy nem kell az x 1-edik ugyanabból, mert lesz holnap is. Példa: a mindenkinek ismerős "nedobdki-jóleszmégvalamire" halmok emberek udvarán és szerszámosaiban az első csoport jó leképezései; a garázsvásárt meg jótékonyságba leadott cuccok meg a másodikra.

Nagyon hosszú diskurzus lenne, hogy miért gondolom azt, hogy okkal hódították meg az európaiak a technológiájukkal és a kultúrájukkal a bolygó nagyját; holott Afrikából származtunk el és a Kínai Birodalom kb. azonos körülmények közül indulva sokkal fejlettebbé vált európai társainál. (Részletesebben lásd: Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák c. könyve.)
Természetesen ha valaki le tudja egyszerűsíteni egy okra, az lehet korszakos zseni vagy korlátolt kommentelő, a megítélést mindenkire rábízom.
Én viszont abból indulok ki, hogy mi európaiak az elkövetett hibákból tanulva megkezdtük az erdők megőrzését, próbálunk környezetvédelmileg megfelelően eljárni és időnként még akár idióta szabályokat is kikényszeríteni ezek érdekében. (Lásd VW-botrányok, a dánok egymaguk megmentik a bolygót annyira zöldek lesznek, stb.) Az állatainkkal is igyekszünk jól bánni, legyenek azok házi- vagy vadállatok - ázsiai népek ezzel szemben vagy telibe bele a természetbe, vagy kiszervezik más országokba a szennyezést. Utóbbit persze időnként cégek is csinálják, de más arányban, mint Ázsiában. Az amerikai kontinensről nincs számottevő saját tapasztalatom, úgyhogy róluk kevesebb szót ejtenék.

Megint csak saját példáimból tudok kiindulni: az ázsiaiak alapvetően az expanzív növekedésben hisznek, ami nem feltétlenül foglalja magába a minőség növekedését. Azaz: ha a szarból elég sokat adok el, akkor is meggazdagszom. Ha elég sokáig van nyitva az üzletem, akkor minden nap összejön annyi bevétel, hogy pozitívban legyek. Ha elég sok üzletet nyitok a fenti logikák mentén, nagyon gazdag tudok majd lenni. Lásd pl. Jack Ma nyilatkozatait a 996 témakörben. (Ezt még a "továbbképzés" előtt fejtette ki.)
Ezt a mentalitást mi már többnyire a középkorban magunk mögött hagytuk - bár mint látható, a többnyire ázsiai részekkel bíró európai országok nem teljesen. (Igen, az oroszokra célzok.)

Ami biztos, hogy mindenkinek vissza kell fognia kicsit magát - és itt a két kulcsszó a "mindenkinek" és a "kicsit". Mert a javak egyenlő elosztására tett kísérletek láthatóan kudarcra vannak ítélve - Sztálin, Pol Pot, Mao, Bolivar, Chávez, stb. -, de a fölösleges javak elosztása működőképes lehet makro szinten is, ha már mikro szinten megy.
Mire gondolok? Kölcsönadod a szomszédnak a nagylétrát és neki nem kell vennie. Vagy ha nektek sincs, kölcsönöztök egyet valakitől, aki ezzel foglalkozik. (És nem összegányolni meglévő elemekből valami életveszélyeset, mint ami fatornyos kis falum környékén szokás. :) ) Az ilyen és ehhez hasonló transzfereknek lenne értelme, van is ahol próbálkoznak már hasonlókkal - önkéntes munka, recikláló gazdaság és egy csomó olyan dolog, amiről itthon Pogátsa Zoltán szokott beszélni. (Biztos mások is, én őt ismerem.)

Ez persze együtt járna azzal, hogy a növekedés-fókuszú gazdasági szemléleltről másra kéne átállni és mondjuk nem azt tekintetni értéknek, hogy a részvények árfolyama mennyivel nőtt, hanem hogy mennyire akarnak pl. a meglévő ügyfeleink jövőre is velünk dolgozni vagy mennyien állnak sorba a mi termékeinkért. Hogy amit gyártunk vagy kínálunk az divatból kelendő vagy azért, mert - ahogy az öregek mondták - "már a nagypapa is nálunk vásárolt és az unoka is minket választ". Ezt sok esetben csak a luxusmárkák követik, pedig semmi nem tiltja, hogy a dechatlonos cuccokhoz is lehessen alkatrészt meg javítási lehetőséget találni.
(Efelé próbálja elmozdítani az ipart az EU kb. fél éve elfogadott jogszabálya, amit röviden a "javításhoz való jog"-ként lehet megfogalmazni.)
Ezek a kezdeményezések - miként az AI szabályozása is - szerintem pontosan azért jönnek az európai kultúrkörből és nem máshonnan, mert mi tanulunk a hibáinkból és ezek alapján igyekszünk jó példával elöljárni. Ezt azért nem fejtegetem jobban, mert már így is esélyes, hogy a legtöbben kultúrrasszizmussal vádolnak. :)

Feladtam. Ami nem megy, ne erőltessük.

Akikben igen, azok is influencerek mindegy más annak hívja-e őket. Ha hatnak rád, befolyásolnak hitelessègükkel, adsz a vèlemènyükre akkor influencerek.

A kérdés nem az volt, hogy mit nevezünk influencernek, hanem az, hogy mitől hiteles és mitől hozzám közel álló.
Akiket influencernek neveznek, azokban én ilyesmit nem fedeztem fel. Másokban igen, de azokat meg nem hívják influencernek.

Attól hogy kèpes befolyásolni, vèlemènyvezèr, netes vèlemènyvezèr. Olyan mint amikor a birkáknál is van egy akit követnek. De embernèl/majomnál is akit követ a csoport.

"influencer marketing. Ha egy számodra hiteles ès hozzád közel álló, ismertebb szemèly" Ez lenne az influencer? Hát, nem tudom. Mitől az?

Pontosabban: "mert hülye azèrt nem vagyok".

A 70-es években egy Colombo filmben, a nyomozó pont egy ilyen rejtett reklámmal bajlódott,már akkor 50 éve rácsodálkozott, mi ismét csupán kis fázis késéssel ...Természetesen én is bele botlok kéretlen reklámokba, s szomorúan tapasztalom, hogy ott a képernyőn mindenki bolond! Egyszerűen hülyének tekintik azt is aki nézi,hiszen a fizetett szereplők is hasonlóan viselkednek. Emlékeztek ugye a Média Markt szlogenjére,"nem vagyok én hülye!" De az mindenki, aki a reklámok hatására él és költekezik :(Nem véletlen a 12 év aluli tiltás.... De hiába, az ennél idősebbek sem okosabbak 🥶!

Egèsz pontosan csak èn jeleztem. Nem biztos hogy csak engem. Lehet hálózati hiba.

Érdekes hogy csak téged dobál ki az oldal. Már múltkor is jelezted 🤔. Lehet hogy a góré beüzemelte a mesterséges intelligenciát?

Na itt már azt mondod amit èn, hogy ilyen manipulált, piszkos trükkökkel reklámoznak.

Kilèptetett az oldal, a hszem meg elment ilyen nickel, különös vajon ezt mi okozta?

Kètlem hogy mosóporból fogyasztana túl az emberisèg Apoka. Az influencer marketing kicsit tágabb ennèl. Szabadtèri esemènyen, fesztiválon pár menő csávóra ráadsz pár márkás felesleges cuccot ès utána a többi is ilyet akar, senki se gondolja hogy reklámból viselik.

Köszönöm az elismerèst Apóka11, nagyon èrtèkes ès hasznos volt.

A reklámozás kőkemény pszichológia, csak ezt kevesen látják. Az emberek azt hiszik, hogy döntéseik és választásaik többsége tudatos és racionális alapokon nyugszik, például csak olyan termékeket vesznek meg, amelyek megfelelnek vágyaiknak, elképzeléseiknek, érdeklődési körüknek. Hát nagyot tévednek! Legtöbb mindennapi döntésünk tudatalatti szinten születik meg, ezért nagyon érzékenyek vagyunk minden olyan kísérletre, amely tudatalatt próbál meg befolyásolni bennünket. Ezért is lett betiltva az a reklámfogás, hogy egy műsor alatt meghatározott periódusokban pár század másodpercre bevillantanak egy terméket. Az agy folyamatában képtelen leképezni a bevillantott képet, de a fotómemória képes azt lekövetni. Ami később tudatt alatt jelenik meg, sőt még álmodhatunk is róla. A most elfogadott egyik trend a az utak melletti plakátok. Utazásaink során táblákból informálódunk, és ezt a szokásainkat használják ki az út széli reklámokkal meglehetősen hatékonyan. A másik elfogadott trend, maga a szimpatikus arc. Ha egy termékhez kapcsolják, az pozitív érzelmeket kelthet. Minden arcot, amivel egy reklámban találkozunk, gondosan válogattak ki, rengeteg szempont alapján. Például, hogy minél megbízhatóbbnak tűnjön, a szolid mosoly, vagy a fogvillantós mindig előny. A hosszúkás arcú embereket megbízhatóbbnak tartjuk, mint a szélesebb arcúakat, és a barna szemekben is jobban bízunk, mint a kékekben, stb. Persze van hogy a kivétel erősíti a szabályt. Attól függ, ki a célközönség. De az arc pszichikája is kezd szürkülni. A fiatal és önérzetes egyre tudatosabb korosztály már kevésbé befogadók. De megfigyeltem egy új trendet is. Igazán trükkös az, ahogy újabban elhitetik velünk, hogy nincs is szükségünk arra a reklám termékre, ám valójában éppen ezzel beszélnek rá bennünket a vásárlásra. Többségünk nem csípi, ha megmondják, hogy mit csináljunk, ezért a reklámozók ügyesen inkább a választási lehetőséget hangsúlyozzák. Azaz, hogy nem akarnak semit belénkbeszélni, sem befolyásolni. Pont emiatt választjuk éppen őket

Vivike az influencer marketing valóban egy mérhető érték. De van több rákfenéje. Pont azt a korosztályt szólítja meg, ami a legellenállóbb. Statisztikák szerint egy termék eladási száma nem nőt soha, csak mert egy Influencer bemutatta. Sőt a legtöbb követő tisztában van azzal, hogy a reklámaik szponzoráltak. Ráadásul a reklámcégek jobbára nem egy limitált számú zárt célközösséget akarnak megszólítani, hanem magát A lakosságot! És korlátozott az a termékpaletta amit egy ilyen platformon reklámozni lehet. Nem jellemző a mosópor, ruházat vagy akár az általad “kedvelt” potencianövelő szerek reklámozása, stb.

Vivike, tudtam hogy te mind a kettő témában vágni fogod a tutit, és demonstrálod majd, hogy még a jövőbe látó képességed is ember feletti.

Csak a hagyományos reklámokkal szemben óriási a társadalmi ellenállás. De a reklám már règes règ nem csak TV, Újság, Youtube videó. Már sokkal ravaszabb, manipulatívabb technikák is lèteznek. Az egyik legműködőbb az influencer marketing. Ha egy számodra hiteles ès hozzád közel álló, ismertebb szemèly mond vèlemènyt egy termèkről (azaz reklámozza) az cèlba fog èrni. Nem reklámba lesz csomagolva az üzenet. Ès a guccit, diort se nagyon reklámozzák a tèvèben ahogy a lamborghinit sem.

Ha nèzőpont kèrdèse akkor nèzzük az összkèpet, ne csak az egyik vagy a másik règiót. Valamint ne csak a jelenről beszèljünk, de a jövőről is. Valaha a fejlett országokban is nőtt a nèpessèg, most csökken. Ugyanez várható a most mèg fejletlenebb országok esetèben is.

Látom szóba került a reklám téma is. A pszichiátria kicsit olyan mint egy Közvéleménykutató intézet. Sok kérdést tesznek fel, hogy átfogó képet kapjanak a páciensről. És itt most nem feltétlen betegekről beszélünk, lehet ez egy sima terápia. A megtapasztalás az, hogy a reklámokkal kapcsolatban egyre nagyobb a társadalmi ellenállás. A megkérdezettek több mint fele nem néz tévét. Egy bizonyos korosztály alatt kétharmada abszolut nem nézi. Én is maximum sportot. A YouTube és hasonló platformokat rendre használók is egyre többen előfizetnek mint sem hogy reklámokkal szórják tele őket. Az online írott sajtó olvasásakor is ha felpattannak reklám ablakok, a felhasználók 70 %-a úgy bezárja hogy fogalma sem volt mit tartalmazott. Az oldalak görgetésekor is tudatosan figyelmen kívül hagyják a felhasználók a reklámokat.Sőt már kialakulóban van egy olyan réteg akik tudatosan ellenállnak a reklámoknak. Teszik ezt úgy, hogy felfogták és értik a reklám üzenetét. Egyszóval a tapasztalat az, hogy egyre nagyobb költségvetéssel készült reklámkampányok, egyre kevésbé érnek célba, és ez a trend láthatóan erősödik. Kezd kialakulni a befolyásolt helyett, a tudatos vásárlói réteg…