Vendég-hirdető szerelmi viszonyok hozzászólásai

A hirdetők sokkal nagyobb "darabszámmal" dolgoznak, mint mi vendégek, ezért szerintem náluk sokkal hamarabb elkopik bármiféle vélt vagy valós illúzió, mint nálunk. Nehéz lehet csütörtökön romantikával gondolni a hétfői 9 órásra, ha közben 72 óra alatt volt még 13 másik vendég...

".....a megvett gondoskodás...."
Tökéletes esszenciáját írtad meg a témának, sajnos ez a valós párkapcsolatokban sem ismeretlen :((

Veszélyes tud lenni ez a mesevilág. Észnél kell lenni, hogy megmaradjon a kontroll. Ezt biztos tudja itt mindenki, csak egy összegzésképp írom le most én is. Az a baj, hogy aki ide téved, itt ragad valójában lehet, hogy simán mást keres az erotikus masszázson kívül. A vele járó kedvesség, valós vagy valótlan érzelem, a megvett gondoskodás sokkal erősebb és veszélyesebb szolgáltatás. Ezt felismerni, kezelni nehéz. De biztos van olyan aki meg is engedheti magának ezeket, nem is kell kezelnie a helyzetet. Vendég részről értem ezt, de lehet hirdető oldalon is megeshet hasonló?

Remek összefoglalót olvashattunk, köszönönet !

Az oldal sajátossága, hogy a beszámolókon, a reagokon, az üzeneteken, a kommenteken keresztül akár minimális személyes ismeretség nélkül is úgy érezhetjük, hogy többet tudunk az aktív hirdetőkről. Hogy ez jó-e vagy sem, azt döntse el mindenki maga, nekem volt olyan randim, ahol talán hasznosabb lett volna, ha nem olvasok annyit előtte a hirdetőről, mert így kicsit máshova tettem a lécet, mint kellett volna, nem is sikerült fényesen a randi. Sőt, a randiknak itt utóélete is lehet, hiszen randi után még sokáig olvasgathatod, mások hogyan „boldogultak” ugyanazzal a hirdetővel (ez az önértékelésre eleve borzasztó veszélyes lehet, extra reagok nélkül is).

Én tervezetten csak egy kicsit kalandoztam ebben a "mesevilágban" de az már egyből feltűnt, hogy akár randi előtt, de még inkább randi végén/után milyen túláradóan kedvesek a lányok, még akkor is ha egyébként totál béna voltam (vagy pont azért 😊). Kaptam én is olyan túlzóan kedves reakciókat, hogy többször napokra zavar támadt tőle a fejemben és sűrűn emlékeztetnem kellett magamat, hogy nyugi, nem vagyok különleges, ezt évente még rajtam kívül nyilvánvalóan megkapja még néhány száz másik kolléga is.

Néhány hirdetőnél a túláradóan kedves, „csöpögős” reagokat inkább érzem a szélesebb közösségnek szóló marketingnek, mint az adott vendégnek szóló személyes üzenetnek. De jajj lehet annak a szerencsétlennek, aki ezeket rutintalanul magára veszi...

És félreértések elkerülése végett egy percig nem gondolom, hogy belém szerelmes lett volna bárki. De pontosan látható és érezhető volt mikor más vendég felé mélyültek az érzések. A hirdetők előnyben vannak, de azért hozzájuk is bekopoghat valaki akire nincsenek felkészülve és nem tudják uralni az érzéseik.

Sok hirdetőnél teljesen biztosan látható, hogy a vendég csak egy a sok közül. Nyilvàn, ha több tucat beszámolóban már megírták ugyanazt a forgatókönyvet, ami nálad is forgott tudhatod, hogy nem vagy kivételes. Aki utánad érkezik pontosan ugyanazt a lelkes művésznőt fogja megkapni. Ez számomra sosem volt veszteség, semmi értéke nem lenne a valódi, mély érzelmeknek, ha ilyen olcsón mérnék.
A probléma akkor van, ha soha senki nem írt olyat amit te kaptál... ha a reag egyértelműen kitűnik a tucat közül. Ilyen esetben nehezebb észnél maradni.

Vénkecske, ez valóban tökéletesen ide illő idézet. Aki ezt írta - és valóban így is cselekszik - , ő a Bezzeg vendég. Már csak az a kérdés, jó-e az ilyen pragmatikus, nagy elhatározás. Az élet sója hiányozna egy cseppet.

"Emellett viszont egy lelki, mentális jelenségre had hívjam fel a figyelmet. Az ugye egyértelmű, hogy ez egy szerep. Ezt azért fontos leszögezni, mert egy férfinak tartania kell magát. Az érzelmeit. Nem szabad, hogy szeressen egy ilyen helyzetben! Sem nőként, sem emberként egy ilyen lányt. Rettenetesen nehéz megállni. Nem is biztos, hogy szerencsés-e - legalábbis nekem -, ha rendszeres, visszajáró vendége lennék."
Fenti idézet egy másik oldal beszámolójából való,tanulságos és pont ide illik...

A szolgáltató es a vendég elsődlegesen nő és férfi. Ezért az mindig benne van a pakliban, hogy eltűnik az üzleti viszony, eltűnik a kontroll, és lesz helyette más.
A határ ott van, ahol még mindketten kölcsönös beleegyezéssel benne vannak a mutatványban. Tabu sincs sok, a személyes alapelvem az, hogy ami két felnőtt között kölcsönös beleegyezésen alapul és nincs benne kényszer/erőszak/gyerek érintve, az úgy jó, ahogy van.
A jelen szolgáltatáson keresztül történő ismerkedés átugrik egy sor lépcsőt, a felek azonnal szembesülnek a másik intim szférájával, aminek az ismerete komoly segítség egy párkapcsolat indításához. Ugyanakkor elengedni a kizárólagosságot, na ahhoz kell a kontroll mindkét oldalról. Érdekes téma, a sok negatív történet mellett hallottam jó végkifejleteket is.

*A 4; intim vagy "szerelmi", hogy pontosítsak a 2-eshez képest, csak utólag már nem tudom javítani.

Kedves Zsófi!

Sajnálom, ami veled történt. Egyetértek veled abban, hogy "jobb az érzés kialakulásánál befejezni “a viszonyt”, ha az számodra nem komfortos.
Hogy az eredeti kérdésedre is válaszoljak: azt illik, amit a hirdető megenged és az a tabu, amit már nem. Figyelmeztetés után próbálkozni, erőlködni, zaklatni, hisztizni, fenyegetőzni, rimánkodni, drámázni, bosszúbeszit írni... kisstílű, szerintem férfiatlan és eléggé visszatetsző.

Nem vagyok hirdető, nem is igazán tudom az érzelmi részébe képzelni magam. Én amikor nem kívánt közeledés ért, akkor azon melegében és határozottan reagáltam, úgymond "meghúztam a határokat". Ez eddig működött, bár hangos volt és látványos, de egyértelmű és nyilvánvaló mások számára is.
Több szerencsét, kellemes élményeket kívánok!

Olvasva a jobbnál jobb hozzászólásokat,egy lényegi része a fenti problémának,hogy nem helyén kezelik .... Lehet ez előítélet, prekonepció,maradiság,nevezze mindenki aminek,de mindennek megvan a helye,az ideje. Ha a felek betartják az itt az oldalon használatos alapvető szabályokat, ,akkor nincs félreértés, csalódás, akkor "gurul a szekér"...
A kivétel erősíti a szabályt még ebben az esetben is,ez nem egy párkereső oldal :(

Kedves Mindenki!

Szerintem a dolog alapja az, hogy ki mit keres a szolgáltatónál, és a szolgáltató mit tud/akar nyújtani.

Véleményem szerint a pasik akarhatnak: szexet, illúziót, kapcsolatot, szerelmet.
A lányok nyújthatnak: szexet, illúziót, kapcsolatot, szerelmet.
Az eb ott van elhantolva, hogy ez utóbbi kettő alapból nincs benne a lányok által kínált szolgáltatáscsomagban. Így tehát ha a pasi az utolsó kettőt akarja, akkor csalódni fog. Ha a lány mégis belecsúszik, akkor meg ott jön a bizonytalanság mindkét oldalról - tényleg ezt akarom? fog működni a dolog? tudom partnerként kezelni a másikat? nem lesz nagyon csúnya vége?

Nyilván a szerelem sötét verem, és ha egyoldalú a dolog, akkor igen kínos is, de itt még extra nehézségekkel is terhelt.

Uff!

M.

Ennél az rosszabb, ha a szolgáltatót teszi el láb alól a csalódott "hősszerelmes", én ilyen történetekről tudok nem egyről, és nem innen-onnan, hanem rendesen a hírekből; még páros, gyilkosság-öngyilkosságra is volt példa!

A téma, nevezetesen a szolgáltató-vendég viszonya valóban nem új és már többször volt téma, érthető okokból. Ez szerintem azon múlik ki mit szeretne mástól, önmagától és a szituációtól. Nyilván ennek a dolognak a sajátossága más fénytörésbe helyezi az interakciókat egy szokványosabb, mondjuk egy utcai vagy munkahelyi ismerkedésnél.

A rossz élményű, nem jó együttléteket most tegyük félre, hisz most nem ezek számítanak, hanem a pozitívabb kicsengésűek. Ebből négy alapverziót tudok elképzelni:
1; neutrális: semleges, nem rossz, de nem is különösebben jó vagy emlékezetes együttlét, mondhatni "szódával elmegy". Az oka lehet a szolgáltató vagy a vendég tapasztalatlansága, esetleg a távolságtartó, netán gőgös viselkedés is.
2; közvetlen: itt már van egyfajta lazaság, önazonosság, a felek vállalják önmagukat; "- igen, szolgáltató vagyok, netán még szeretem is ezt csinálni, de legalábbis próbálok együtt élni vele, hogy most ebből keresek pénzt"; "- igen, vendég vagyok, magányos, aki ezért vagy másért nem kapja meg otthon, amire vágyik, de itt most vállalom előtted, hogy ezért vagyok itt nálad."
3; baráti: ez gyakran a 2. folytatása, vagyis mikor fokozatosan törzsvendéggé válik valaki valakinél, mert működik a kémia, de nem kizárható, hogy elsőre is legyen egy ilyen szintű kapcsolat, csak ez ritkább.
4; közvetlen vagy "szerelmi": ez szerintem csak a 3-asból tud kialakulni, ha egyáltalán ki tud, mert kellő idő, türelem, bizalom nélkül szerintem ez elképzelhetetlen. Ez pedig már nem feltétlenül azon múlik, hogy ki szolgáltató és ki vendég, hanem a személyiségeken, vagyis független a körülményektől.

Fontos, hogy ezek úgy értendőek, hogy a felek nagyjából azonosan élik meg ezeket a kapcsolatokat (kivéve esetleg az 1-est), érzik, látják, tisztában vannak velük. A probléma az szokott lenni, hogyha valamiről nem ugyanazt gondolják, de ez ugyancsak igaz az élet megannyi területére is: "én szeretnék randizni Pirivel a könyvelésről a melóhelyen, de ő nem akar, kikosaraz" stb. Ennek oka lehet a már megénekelt tapasztalathiány, önbizalomhiány, de az is, hogy Pirinek más a zsánere. Persze Piri elvárásai is lehetnek irreálisak, és így ő is könnyen válhat macskás nénivé. Ez pedig rávilágít a még nagyobb problémára: ha nem vagyunk tisztába önmagunk értékével. Az önismeret pedig egy ingoványos terület, főleg, ha torzítja az esetleges korábbi közösségi lekezelés, vagy épp a túlértékelés. Mind szolgáltatóként, mind vendégként értékelheti valaki túl magát, azt gondolva, hogy ő többet érdemel, vagy hogy nála jobb szolgáltató/nő-vendég/pasi nincs.

Itt szerintem az a lényeg, hogy ne akarjuk erőnek erejével a gombhoz varrni a kabátot: fogadjuk el, hogy egy szolgáltatásból nem következik automatikusan, hogy az jó is lesz, és még ha jó is lesz, mert működik az összhang, abból se vonjunk le messze vivő következtetéseket, hogy akkor ez már "szerelem". Főleg mivel sok szolgáltató családos, van párja, gyereke, vagy egyáltalán, még ha szereti is ezt a tevékenységet és igyekszik is jó, közvetlen viszonyra, légkörre törekedni, a magánéletébe akkor sem feltétlenül a kuncsajtjai közül akar partnert választani. Általánosságban érdemes magunk mögött hagyni a magas lovat, ha netán eddig azon ültünk, és nyitottnak, elfogadóbbnak lenni arra, hogy ki miért olyan amilyen.

Zsófi, az utolsó két mondatodért minden tiszteletem!
"Bölcs belátás többet ér minden más adománynál."

Most tudok válaszolni Zsófi. Engem nem tudsz kiábrándítani, mert nincsen miből, én itt racionálisan érvelek a tapasztalataimat beleadva, semmi több. Alapvetően úgy látom, hogy sajnos rengeteg a magányos/sérült ember a férfiak között is és bizony, ha kapnak egy kis szeretetet/törődést, akkor sokuk hajlamos magát belelovalni egy álomvilágba. Én egyébként együttérzek velük, könnyű a nyomorultakat olyanoknak kritizálni, akiknek szép családjuk van, csak max. a szexet nem akarja már az asszony, mert azt megoldják itt pl. és mellette önmegtartóztatnak/ önkielégítenek. Ebből a rengeteg magányos/sérült emberből kerül ki a legtöbb itteni túlgondoló/hirdetőket szerelmükkel üldöző ember. Az ismerősöm pont ezt az utat játrta be a lehető leggázabb volt hirdetővel, de ismertem hirdetőt, aki anno nekem panaszkodott, hogy az egyik ügyfél belezúgott és állandóan követi. A csajszi meg pasit akart, meg mégegy gyereket, de a hősszerelmest meg nem akarta. Én mondtam neki, hogy örüljön neki, hogy valaki ennyire odavan érte, próbálja megismerni, ne zavarja el egyből, hátha jó lesz, persze a hirdető azóta is magányos, nem adja lejjebb az elvárásait, pedig az kötelező a boldogsághoz. A másik, hogy miért gond, ha valamelyik hirdető itt ismeri meg a szerelmét ? Nem mindegy, hogy az utcán ismeri meg, vagy itt ? A múltja egy az egyben ugyanaz lesz, nincs különbség. A harmadik pont, hogy én nem zárnám ki a hősszerelmest innen, nem büntetném orrba-szájba, ha nem akarsz vele kapcsolatot, akkor max. letiltod.

Köszönöm Drágaságom, de ezt már közben mi megbeszéltük. Persze erre a témára elég nehéz reagálni, mert minden az adott szituációban dől el. Mindenesetre a tragédia elég megrázó volt számomra, nem gondoltam volna, hogy valaki ilyen mélyen lehet lelkileg. Úgy gondolom, hogy ez a társadalom hibája (ami már nem a fórum témához tartozik), mert ha kicsit jobban törődnének egymással az emberek, akkor senki nem kerülne ilyen mélyre. Az olvasottakból egyelőre úgy érzem, hogy lehet, hogy jobb az érzés kialakulásánál befejezni “a viszonyt”.

A logikád csak ott hibádzik hogy Zsófi 1. nem tette terítèkre az általa megèlt törtènetet 2. nem mondta el a saját igazságát. Sőt, igazából semmit de semmit se mondott a konkrèt esetèről. Egy egyszerű kèrdèst tett fel: "Hol van a határ, hogy mi illik, mi tabu?! " Ennyit kèrdezett. A többiek vèlemènyère kiváncsi. Akit megkèrt hogy ne írjon ide annak a vèlemènyèt már ismeri vagy most nem az èrdekli.
Olyanok vèlemènyère volt kiváncsi akik pártatlanok, objektívek, kellő távolságból szemlèlődnek.

A kèt apró megjegyzèsedből az első volt csak ami kapcsolódott a kèrdèshez.

Szia! Sajnos szerintem is-is nehéz feldolgozni, mert ilyen szituációban az egyik fél biztosan sérül, de lehet, hogy mindkettő. Nagyon sajnálom a vendéget. Ezt nem is gondoltam volna. :(