Szex- és masszázspartnerek közgazdasági nézetből hozzászólásai

Vénkecske! Valóban voltak és vannak, sőt lesznek is olyan élethelyzetek amikor egy nő rákényszerül, vagy rá kényszerítik, hogy a testét bocsássa áruba. A mi esetünkben és főleg ezen a ,, párkereső oldalon" nem hiszem, hogy ez lenne a jellemző motiváció. Lehet más munkát végezni x jövedelemért és van egy ilyen megélhetési opció, ami sokkal nagyobb kihívás XXX-ért. Szóval azokra a lányokra gondoltam, akik ezért vagy azért, de saját akaratukból szórakoztatnak minket.

Volt nem is olyan régen egy össztársadalmilag tolerált fogalom: megélhetési bűnözés..., majd a kényszervállalkozók korszaka. Mindig elnézünk a valós probléma mellett. Esetleg felnagyítjuk. Mikor szinte gyerekkorodtól ki volt jelölve az utad az óvodától a munkahelyig, akkor az nem volt jó. Mindig voltak, lesznek élethelyzetek, mikor dönteni kell. Sokszor kényszerből. A szükség nagy úr, ismerős ugye? Egy kicsinyke adalék, 'story' egy arisztokrata család életéből. 1945, menekülés nyugatra, vagyon nélkűl, szakma nélkűl, kapcsolatok nélkűl. De enni kellett, a gyerekek éhesek. Mit tesz a szükség? Munkát keres a grófné. Talál is egy jól fizető, az átlagnál jóval többet adó "munkahelyet" . Hullamosó lett.Ez nem vicc, a saját fülemmel halottam az illető, immár idős Hölgy visszaemlékezését.... A helyiek nem vállalták, ő mint menekült, mint idegen igen... Hallani kellett volna, nem sajnáltatta magát, sőt neveltetése okán mintegy büszkén vállalta akkori önmagát. Tanulságos lehet sokaknak.

Ha megnézed az elveszett lányok almenüt, akkor láthatod, hogy sokkal több az az eset, amikor a lányok a visszavonulásuk után teljesen átlagos életet élnek. Nyilván vannak kivételek. Egy biztos, hogy az utcán dolgozó lányoknál kevesebb story végződik happy enddel. Valószínűleg a lányok többsége nem a szabad akaratából megy ki az utcára.

Dehogy feltételezek ilyet. Csak a terhet akartam valamelyest levenni a válladról.Vannak olyanok is, akik sikeresen megvalósítják a terveiket és úgy élnek tovább, mint a többi "normális" ember. A becsődölt és eredményes karrierek arányának megtippelésére nem vállalkoznék.

Helló!Aki ismer, az tudja mennyire tisztelem a női nemet és itt sincsenek előítéleteim. A szexmunkások életébe elég fiatalon betekintést nyerhettem. Több évig taxiztam éjszaki műszakban, volt néhány állandó kuncsaftom közülük is. A szállodai elit lányokról beszélek, min. egy nyelvet beszéltek, sokuk közben egyetemre, főiskolára járt. Ezt csak azért említettem meg, mert akkor sem, most sem kényszerítette senki őket, hogy ezt a munkát válasszák. De az átlaghoz képest sokszoros pénzért le kell nyelni a békát. Nem minden lánynak való ez a munka, még a bevállalósabbak közül sem. Sok őszinte beszélgetés zajlott le néhány lány és köztem az idők folyamán. Volt, hogy én is mondtam az illető lánynak, hogy nem neki való ez. Lehet itt moralizálni, de minden cinizmusomat félretéve azt mondom, csináld, de csak addig, amíg ez neked nem okoz traumát. Sajnálom azt a buszsofőr hölgyet is aki a legnagyobb csúcsban nyomtatja egész nap. Sajnálom azt a nővért aki naponta szedi ki a szart a betegek alól nevetséges fizetésért. És igen, megértem azokat a lányokat is akik erotikus munkát vállalnak. De, hogy sajnáljam őket, az nem lenne túl őszinte.

A kezdők nagy része bizony nem válogathat. Vagy olyan helyen, ahol telefonos kisasszony van. Ez nagyon idealizált álláspont. Sőt, még az önálló lányok se fogadhatják "csak azokat akiket" akarnak. Ez egy tévhit. Egy másik topicban ez ki volt tárgyalva. A lányok eljátsszák, hogy jól érezték magukat a vendégek nagy része meg elhiszi. És persze vannak szép számmal arrogáns, alkudozó, idióta vendégek is. Ezeknek nyilván hatása van a lányok lelkére is.Ez egy erős túlzás, hogy a lányok azt fogadnak akit akarnak, mert ez egyáltalán nem így van. Csak egy igazán szűk réteg válogathat.

Ebben egyetértünk, Phil, bár remélem, nem feltételezed, hogy bárkit is nyilvános esettanulmány írására és annak kitárgyalására biztatnék. Csupán olykor szembejön itt a valóság, s olyankor születnek a kiábrándult kommentjeim. Majd elmúlik.

Viva, ez nagyon leegyszerűsített és idealizált nézőpont, többször olvastam már hasonlót tőled. Azt hiszem, ha ez valójában így működne, nem lennének női pénztárosok, ápolók, pedagógusok, kalauzok, stb.

Nem akarnám ezt a topikot elvinni ebbe az irányba, mert alapvetően másról szól, de ha már reagáltál, ez azért nem ennyire egyszerű.

Mert normál esetben, ha neked nem tetszik egy munka, akkor keresel másikat. Plusz a munkák túlnyomó részénél nem engedsz az intim szférádhoz ennyire közel vadidegen embereket. Itt viszont más a helyzet. Egyrészt azért, mert a nagy zsét nem könnyű elengedni, másrészt mert messze a legtöbb probléma nem fizikai, hanem lelki természetű, és vagy később jön elő, vagy másképp jön elő, pl valamilyen függőség formájában.

Ha az erotikus munka ugyanolyan volna, mint bármelyik másik, akkor az ebben dolgozók túlnyomó többsége nem titkolná/tagadná később, hogy valaha is dolgozott ebben a szakmában. Ez amolyan 22-es csapdája, mert a többség azért titkolja, mivel a társadalmak nem elfogadóak (ez nemcsak itthoni jelenség), de ugyanakkor azért mert a többség titkolja, a társadalmak nem is tudnak elfogadóbbak lenni. Viszont az tény, hogy az erotikus munka lelki része gyakorlatilag semelyik másik munkával nem összehasonlítható.

És a fő baj (bár ez csak az én véleményem, lehet vele vitatkozni), hogy ebben a szakmában gyakorlatilag semmiféle előfeltétel nem szükséges ahhoz, hogy valaki belevágjon. Ha jól tudom a pornóban már legalább létezik valamilyen alap beszélgetés, egy minimális szűrés, de szerintem ez édeskevés, jóval szigorúbb és több kéne. Hiszen azoknál a szakmáknál, ahol emberekkel kell foglalkozni, mindenhol vannak tesztek, amiken át kell menni ahhoz, hogy az adott munkakört betölthesd. Az alapvető oka ennek, hogy kiszűrjék azokat, akiknek nem való az adott munkakör.

"az ultrafeministáknak némi okkal van fenntartásuk az erotikus munka, mint olyan felé."Hàt nem tudom ki hogy van vele, de nekem minden munkàval fenntartàsom van. A legtöbb munka kàros, főleg amit nem szìvesen csinàl az ember. Itt legalàbb a lànyok maguknak osztjàk be az idejüket,azt fogadnak akit akarnak szóval nagyobb a szabadsàguk mint a sima alkalmazottaknak.

Nem tudhatjuk, mert a legtöbb lány nem veri nagydobra mi történik vele később. És ez így is van jól.

Ugyanakkor, bármennyire is ellentétes a felfogásom bizonyos emberekkel, nem tagadható le, hogy például az ultrafeministáknak némi okkal van fenntartásuk az erotikus munka, mint olyan felé. Nem gondolom, hogy csak képzelődnének, mikor rengeteg statisztikával bizonyítják a káros hatásokat, mind mentálisan, mind fizikailag adott esetben.

Az én szememben az egyén szabadsága előrébb való alapelv, de nem gondolom, hogy pusztán kézlegyintéssel elintézhető volna a téma.

Szia Viva. Látod, ez jogos érv, amit említesz. Biztosan ez is sokat nyom a latban. Nem tudom felmérni, hogy átbillenti-e már az ingát a másik oldalra, de hogy nyomós érv, az biztos. (És én jobban is érezném magam a bőrömben, ha itt Neked lenne a "nagyobb igazságod". Úgyhogy köszi.)

Azèrt van ahol nem vàltozott ès van ahol csökkent. Többnyire emelkedett,de ìgy teljes a kèp.

A kudarcból azèrt làthattàl többet mert a kudarcosok nyilvàn tovàbbi segìtsègre szorultak ìgy tartottàk a kapcsolatot veled. A sikeresek önàllóak lettek, igyekeztek ezt a vilàgot elfelejteni ès minden erre emlèkeztetőtől megszabadulni azaz nem tudtad màr nyomon követni őket mi lett velük.Ami a narkós meg alkoholista lettet illeti, szerintem nem ez a tevèkenysèg okozta, màr előtte is azok voltak ezt gondolom, pont hogy pl a narkósnak arra kellett a pènz azèrt masszìrozott. (Masszőzökhöz jàrsz ezèrt ezt ìrtam).

Van ilyen is szép számmal, de ahogy a kevésbé jól sikerült pályafutásokat, úgy szerintem a sikeres karriereket sem illendő nagyobb nyilvánosság előtt kitárgyalni.

Sajnos szerintem a sikertörténetek ritkábbak. Láttam szerencsére ilyet is (még segédkeztem is talán itt-ott), de a kudarcból láttam sokkal többet.

Mennyivel szívesebben olvastam volna, ha a lányok "eltűnésének" okaként inkább a terveik sikeres megvalósítását, a jól alakult életüket emelhetted volna ki. Bizonyára komoly okok vezettek ahhoz, hogy ezekhez a szerekhez fordultak. (Alapvetően nem szoktam ezen agyalni, de most akaratlanul is kellemetlen érzésem támadt, amiért időnként a beszámolók olvasásával szórakoztatom magam, miközben sokszor fogalmam sincs, hogy a női fél valójában hogyan is élhette meg azt a randit, amiről épp olvasok.) Olyan szívesen hallanék sikertörténetet is, ahol az itteni karrier lezárása után nyugodt és kellemes élet következik.

Kíváncsiságból visszakerestem, hogyan alakult a díjazás…ahol 2019/20-ban 30-35e volt a randi, most 45-50nél járunk és nem úgy tűnt, hogy fogynának a vendégek. Mindenki tudomásul vette, hogy minden drágul pláne ami minőség.

Én csak 7 éve vagyok itt, tehát nem tudhatom már, hogy 2016 előtt "milyen volt szőkesége". De én nem vagyok biztos a szinvonalbeli visszaesésben. Talán mert "még nem égtem ki"? Már amikor a múltkor pedzegette itt ezt a témát Torta, én akkor végigfutottam a 7 évnyi beszámolómon, és kb. minden évben ugyanannyi olyan randim volt, amely számomra fenomenális. Sőt: a tavalyi év volt a számomra a legerősebb. Az is igaz persze, hogy ez nem végtelen sok lány egyszeri meglátogatásán alapszik, hanem háromukhoz jártam annyiszor, ahányszor csak tudtam. Igaz, hogy ez a három lány közül ma már csak egy hirdet, de régebben is elég gyorsan tűntek el azok a hirdetők, akik szívüket-lelkület beleadták ebbe a munkába. Azt hiszem, hogy azt az érzelmi töltetet, azt a szintet, amelyet belevittek 1-1 randiba, azt nem lehet sokáig fenntartani. A 7 évem során a számomra csodás - és pályát elhagyó - lányok közül sokkal elég bizalmas viszonyba is kerültem, és tudom a lelépésük körülményeit is: egyikük narkóssá lett sajnos, a másik majdhogynem alkoholistává. a harmadik - szerintem a legszenzációsabb - egyszerűen csak "elmenekült" innen. Nem könnyú szakma ez, ha odaadóan csinálják.A másik kérdés: az árak. Igazatok lehet, hogy a lányok száma csökken, a vendégeké pedig nem igazán csökken, és így az árak mennek a magasba. Én azzal vigasztalódom, hogy talán így 1-1 masszázslány nem kényszerül napi 4-5-6 vendéget fogadni, és frisebben tudja kiszolgálni a vendégeit. De sajnos nem tűnik jellemzőnek, hogy a megemelt árak miatt bármelyik lány önkánt lecsökkentette volna a vendégei számát. Pedig meg tudnék nevezni legalább 2-3 olyan szolgáltatót, akik a kedzetben csodásak voltak, majd most még mindig szolgáltatnak ugyan, de már csak árnyékuk a korábbi önmaguknak - legalábbis a masszázsszobában.

Könnyű hozzá szokni a jóhoz...Való igaz sok minőségi hirdető hagyta abba az évek során, 5 kedvencem is volt közöttük ! Akikhez évekig jártam. Most a felgyorsult világban a középszerű a népszerű, tiszavirág életű hirdetések, belefásult profik. Természetesen panaszra így sem lehet okunk, csak győzzük....! Azt sem kell elfeledni, egy randi összehozása minimális idő alatt, pár írott sor, esetleg egy rövid telefon, ne várjunk csodát. Lottó ez is :) A stabil hirdetők is tudják, ha picit is passzol az a bizonyos kémia, azt a vendéget vissza is kell csábítani, sőt illik megtartani. Elég nagy a választék, aki keres talál....