Off topic hozzászólásai

Én részemről köszönöm az infókat, hétvégéig read-only üzemmódban vagyok.
Utána, ha még valakit érdekel (pl. SimiSoma, Majomcsapda), reagálok hosszabban.

Hát, igen. Ez például egy markáns életszínvonalbeli különbség.

Talán a mainstream sötétzöldekkel nem kéne törődni. Fel kéne fogni, hogy a bolygónk több mint 4 milliárd éves, több esetben az akkor honos élőlények/fajok 90-95%-a rapid módon kihalt (ezek adják a földtörténeti korszakolást), valamint egy jégkorszakból megyünk kifelé. Normál állapotban nincs sarki jégsapka, és aki nem tud alkalmazkodni, kihal. Szerencsére az emberek elég jól alkalmazkodnak, bár jó néhányuknál (sajnos még döntési helyzetben levőknél is) mintha elmentek volna otthonról.Európában gyakorlatilag nincs beépítetlen terület, erdő és művelt terület van mindenhol. Kivétel a forró déli és a hideg északi részek, de ott sem erdő, sem mezőgazdaság nem lehetséges. Nem mellesleg Európát azért laktuk be, mert sokan lettünk, és kellett a hely. Most ők is sokan lettek, nekik is kell. Ez attól nem változik meg, ha nem akarnak jobban élni (mellesleg ettől nem fognak, legfeljebb nem halnak éhen), vagy mi itt lemondunk bármiről. Mi sem fogunk, és ők sem fognak. Csak amíg nekünk itt szerencsére az a problémánk, hogy melyik lányhoz látogassunk, nekik mondjuk Afrikában az, hogy hogyan zavarja el a szomszédot a földjéről.

Arra gondolok, hogy az európai környezetvédők (de az amerikaiak is) amúgy jogosan vannak kiakadva az afrikai, dél-amerikai erdőirtásokon, de azért senki sem tüntet, hogy nálunk utak, autópályák, lakóparkok, erőművek, gyárak építése helyett a beépítetlen területek beépítése helyett telepítsünk inkább erdőt. Mi itt Európában, Észak-Amerikában kényelmesen éldegélünk, mert apáink, nagyapáink, ükapáink már megtették azt szívességet nekünk, hogy elvették a természettől azt, amit most Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában vesznek el, hogy ők is kényelmesen éldegéljenek. Mi mossuk kezeinket, nem a mi hibánk. De ti ne tegyétek, ne ismételjétek meg a mi ükapáink bűnét, inkább senyvedjetek, mondjatok le arról, hogy az életszínvonalatok megközelítse a miénket. Ugyanazt mondom, csak más szavakkal, csak így már nem hangzik olyan jól.
A szürkevíz felhasználásával nem fogod motiválni a szomjazót, sem azzal, hogy Teslát veszel, amikor egymilliárd indiai munkásnak 88 oktános Tata Töftöfre (se) telik, sem azzal, hogy nem csomagolsz zacskót zacskóba, amikor ő semmit se csomagol semmibe, még banánlevélbe sem, mert nincs mit. Klassz dolgokat írsz, de csak a te, a mi körülményeink között. Ez nem belülről fakad, a kultúrából, ahogy mondod, hanem "a lét határozza meg a tudatot". Ezt ugyan Marx és Engels mondta, akik nevében sok szarkát kavartak később, de ebben speciel igazuk volt.
Tudod, mi lenne a "megfelelő szabályozás és fogyasztói magatartás"? Ha megegyeznénk velük is, és egymással is (főképp), hogy ők megelégszenek egy alacsonyabb életszínvonal-igénnyel, mint a mienk most, cserébe mi is leengedjük az életszínvonalunkat egy alacsonyabb szintre. Te hajlandó lennél rá? Én sem. Még arra sem, hogy lemondjak a további életszínvonal-növekedésemről, hogy nekik legyen idejük utolérni engem. Hát, ilyesmikre gondolok az akkora pofánk alatt.

Nem tudom, mire gondolsz "akkora pofánk" alatt?

De a magam korlátozott tapasztalatai azt mutatják, hogy mi nem csomagolunk zacskót a zacskóba, az elvitelre kért piát nem nejlonba töltjük és kúrjuk ki az üres zacsit az ablakon (mondván, régen banánlevélbe csomagoltuk és még nem szoktuk meg az átállást). Próbálunk gondolkodni a szürkevíz-felhasználáson meg a fenntartható energián és nem 88-as oktánszámú, lerúgott kétütemű motorral szállítunk dolgokat.

Ilyenekre és ehhez hasonlókra gondolok. És ez belülről fakad, a kultúrából.
És a megfelelő szabályozással és fogyasztói magatartással ezeket a - jobbára előállító országokat - lehet motiválni a jó felé.

Európában már eldőlt. Valaha, néhány száz éve Európa nagy része összefüggő erdőség volt, amit csak megszakítottak a városok, utak, mezőgazdasági területek. Azt az állapotot senki sem akarja és fogja visszaállítani. A többi kontinensen most folyik az, ami Európában akkor. Mire is van akkora pofánk?

Talán lebukott.

_Algernon_ mièrt törölte magát???? Èrtelmes embernek tűnt.

Sok érdekes dolog volt ebben a hsz-ben, néhány dolog még nekem is új, pl. a new yorki lóhelyzet. Ezt köszi!
Kiegészíteném azzal, hogy az autómobilok elterjedésének akadályairól van itt egy jó hangulatú adás, forrásokkal alátámasztva:

https:/keptelenkronika.hu/kk-14-az-1908-as-new-york-parizs-autoverseny/


A fúziós erőmű és a jövő generációkat figyelembe vevő tervezés hosszas polémia lenne, annak most nincs értelme.

A tenger kapcsán viszont én úgy tudom a mondást, hogy a tengerFENÉKről tudunk kevesebbet, mint a Holdról. De a lényegi részben egyetértek.

Ahol kevésbé, az a fák kérdése. A fák pótlása nem csak az oxigén-termelés miatt lényeges. Élőhely, talajgazdálkodás, energiahordozó, élettér, árnyék- és klímaszabályozó, stb. stb. Ahogy részben írtad is a biodiverzitás kapcsán.

Egyébként tapasztalatom szerint ez a kérdés nem Európában fog eldőlni, hanem Ázsiában és az amerikai kontinensen - de szabályozással és jó példával mi (is) tudunk szolgálni.

"... abba az irányba haladunk, hogy egy kézen meg lehet számolni az emlős fajokat a Földön: disznó, marha, kutya, macska, ember." Remek summázata a mai helyzetnek... 'Sajnos a fejlődés megállithatatlan' ! Értse mindenki ahogy akarja. Valamikor a 90-es években olvastam egy lengyel ökológustól a következőt: /Az emberiség olyan mint egy rákos daganat, előbb-utóbb felfalja a földet../ :((

És igen! SimiSoma,és én is megemlítjük az exponenciálitás fogalmát. Nagyon fontos ennek megértése. Számomra egy kedves példa:Ha egy kémcsőben van egy baktérium, és percenként osztódik, és 60 perc múlva lesz tele a kémcső. Mikor lesz félig? A válasz:az 59. percben.

Nézőpont kérdése hogy rohamosan vagy lassan nő a Föld lakosainak száma. Régiónként változó. Indiában három év alatt 100 millióval lettek többen. De nézzünk egy kisebb államot. Tanzániában három év alatt 10%-kal nő a népesség. De ez a szám sok Afrikai országra érvényes. És még lehetne sorolni sok országot vagy régiót ahol elmondható hogy rohamosan nő a lakosok száma. Gyakorlatilag csak a fejlett országokra jellemző a népesség csökkenés, ami a globális lassulást eredményezi. Az meg igen csak sovány vigasz nekünk. És attól még a növekedés az növekedés, még ha lassul is

A világtengerek ökoszisztémájának felborulása szintén "vicces" lesz. Ha jól tudom a fehér hófelszín a napfény kb.: 90%-t visszaveri(albedó hatás), de ha víz halmazállapotba kerül ,akkor 90% elnyeli ezt a hőmennyiséget, és mivel ez is leginkább exponenciális grafikonnal lehet modellezni....kibaszott para.

https:/index.hu/gazdasag/2024/09/02/uj-zeland-aram-energia-dragulas/

A lassuló ütemű népességnövekedés is növekedés. Hatását megnöveli a egyéni átlagos vízigény növekedése, amelynek leállása nem várható a népességnövekedés tetőzésekor sem. Tehát a globális vízigény még sokáig és nagymértékben nőni fog. Ez a megnövekedett vízigény is kielégíthető - akár tömegesen és globálisan - a visszaforgatás növelésével, valamint tengervíz-sótalanítással. (Ezek megújuló módszerek, vagyis a felhasznált, lehetőleg megtisztított víz visszajut oda, ahonnan vétetett. Vannak nem megújuló források is, pl. réteg- és artézi vizek bányászata, de ezek több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak.)
A megújuló módszerek azonban energiaigényesek, ezért megújuló energiaforrásokra is szükség lenne. Lenne, mert jelenleg nem rendelkezünk ilyennel. Az általában megújulóként említett nap-, szél- és vízenergia életciklusát tekintve nem az (bár sokkal jobbak a fosszilis energiahordozóknál), mert a létesítési fázisban, illetve a karbantartáshoz fémek, ritkaföldfémek bányászatát és finomítását, műanyag alkatrészek előállítását igénylik. Ezek teljes visszaforgatásához nem rendelkezünk hatékony technológiákkal és háttériparral. Csökkenteni tudjuk tehát az erőforrások (víz, ásványok, energiahordozók) kimerítésének ütemét, megszüntetni azonban nem. Továbbá a visszaforgatás arányának minden egyes százalékkal növelése egyre több, kb. exponenciálisan növekvő mennyiségű energiát igényel. (Ezt könnyű belátni. Elég arra gondolni, hogy először az egyszerűbb, olcsóbb, hozzáférhetőbb módszereket aknázzuk ki, aztán egyre komplexebb, drágább, több fejlesztést és beruházást igénylő módszerekre kényszerülünk rá.) Következésképp égető szükségünk van VALÓBAN megújuló, környezetbarát és olcsó energiaforrásra. Már középtávon is, de hosszú távon mindenképpen.
Előfordultak már hasonló válságok a történelemben. Például a 19. század utolsó évtizedében a nagyvárosok a lószennyezés problémájával küzdöttek. Az akkori New York kétmillió lakója mintegy 170 ezer lovat használt a helyi közlekedés megoldására. A bánásmód miatt ezek kb. 2-4 évig bírták, majd - jellemzően munka közben - elpusztultak, tetemüket a város takarította el, naponta több százat. Hasonlóan súlyos és eszkalálódó problémát okozott a még élő lovak ürülékének növekvő mennyisége. Többek között ez eredményezte a robbanómotoros közúti járművek gyors elterjedését. A robbanómotor ugyanis ekkor már két-három évtizede "fel volt találva", csak a tömegigény hiányzott a térhódításához.
Ma ehhez hasonlóan "konyhakész" tiszta energiaforrással nem rendelkezünk. Egyre nagyobb reményeket fűzünk a fúziós energiatermeléshez, amely minden eddiginél környezetbarátabbnak és olcsóbbnak ígérkezik, de egyelőre csak ígérkezik. Kamaszkoromban 30 évvel későbbre becsülték az első fúziós erőművek megjelenését. Ma is. Ez nem jelenti azt, hogy nincs előrehaladás, hogy sose lesz fúziós erőmű, de a fejlesztés sokkal nehezebb és időigényesebb, mint korábban becsültük. Biztosra vehető, hogy a fúzió a mi életünkben még nem fogja átvenni az energiatermelés vezető szerepét. Addig ki kellene húzni a meglévő környezetbarát módszerekkel, ha lenne ilyen globális szándék. Nincs ilyen globális szándék, mert az emberiség döntő többsége rövid távra tervez. Más szóval nem vállal felelősséget a leszármazottak, az utánunk következő generációk, a földi civilizáció túléléséért. Hadd hangsúlyozzam, hogy a bennünket megelőző generációk pontosan ugyanilyen attitűdje vezetett a jelen helyzet és folyamatok kialakulásához. Nekik még megvolt az a mentségük, hogy jóval kevesebbet tudtak nálunk. (Persze ez a mentsége most is megvan némelyeknek.)
Még egy mellékes gondolata a faültetésről. Pótcselekvés. A légköri oxigén pótlásának és a széndioxid kivonásának mintegy kétharmadáért a tengeri cianobaktériumok felelősek. Hogy őket hosszú távon hogy érinti a globális felmelegedés, azt jobbára csak találgatjuk. Egyesek szerint a tengerről kevesebbet tudunk, mint a Hold túlsó oldaláról. De azért csak ültessük a fákat, mert az erdők fontosak a biodiverzitás megőrzésében. Különben abba az irányba haladunk, hogy egy kézen meg lehet számolni az emlős fajokat a Földön: disznó, marha, kutya, macska, ember.

Úgy bizony, viva! A fórumnak - de még inkább neked!!! - köszönhető, hogy felnyílt a szemem.Grazie mille, ahogy a művelt görögök mondanák 😉🙏🙏🙏

Nem idézted, hanem elferdítetted. Vagy tévesen utaltál a visszakérdezés során.

Így van, lassuló ütemben nő. Örülök hogy sikeresen èszrevetted tèvedèsed. Ehhez picit èn is meg ez a fórum is hozzájárult. Ezúttal megèrte beszèlgetnünk.2040-ben szerintem már nem leszek itt. De lehet te sem. Persze ez is csak egy reális "veszèly". :)

_Algernon_ írta a vízigènyt, tőle kèrdezd mi mit jelent, èn csak őt idèztem.

Egy szó, mint száz, nem azt mondtam, hogy minden úgy fog történni, ahogy Algernon leírta, hanem azt, hogy ez egy reális veszély.Térjünk majd rá vissza 2040-ben is.