Telefonon hívtam, gondoltam, teszek egy próbát. Elsőre sikerült :)
Kedvesen elmondott minden tudnivalót, helyszínről, rózsaszálak mértékéről, nem is csevegtünk sokat.

13. kerület szívének bal pitvara, a busz egy sarokkal arrébb tesz le. A házak között kicsit kavarogtam (pedig előzőleg megnéztem mapson is), de végül odataláltam. Csendes lakóövezet, parkolóhely van (azt nem tudom, hogy fizetős-e).

Maga a lakás egy egyszerűen berendezett kis kéjlak, semmi extra, de ahogy mondják, a célnak megfelel. A fürdő tiszta, sokféle tusfürdővel és szájvízzel van ellátva. Maga a tetthely egy pici szoba, benne egy "ágy, asztal, TV".

Mikor megérdeztem, Amanda utcai ruhában fogadott, lófarokban (legalább valakinek legyen olyan...) összefogott hajjal. Átlagos magasságú, vékony nő, formás, tenyérbe illő cicikkel (és popsival), selymes és egyben feszes bőrrel.

Megérkezésemkor puszival köszöntöttük egymást, bemutatkoztam, majd bevezetett a szobába. Jó sokat beszélgettünk az élet nagy (és kis) dolgairól, magánéletről, ilyesmiről, majd jelezte, hogy akár el is mehetnék fürdeni. Kaptam az alkalmon, nekem fel sem tűnt, hogy már régóta beszélgetünk. Gyors (de alapos, ofkorsz) tusolás után visszaértem, ahol már csak egy szál bugyiban várakozott a kisasszony. Pár perc további beszélgetés következett (ez ilyen randi volt :) ), majd kissé sután nekikezdtünk a dolognak: "mit szólsz a 69-hez? Szeretem ha kinyalnak". Mit szólnék, mit szólnék, én is szeretem, úgyhogy ebben gyosan meg is tudtunk egyezni. Rettentő finom puncija van, egy élmény volt nyalni, és hát amit ő is leművelt a szájával... szuper volt! Semmi torkozás, köpködés, kezezés, harákolás, miegymás, hanem kényelmes, nyálas, rettentő finom szopás - erre mondják, hogy "barátnő feeling" (nyilván ez is barátnőfüggő :) ). Miután kinyalakodtuk magunkat, rákérdeztem, hogy melyik a kedvenc póza, hát a kutyus. Ami nekem is, annak ellenére, hogy az abszolút kivégzős kategória... Pláne egy ilyen formás popsiba kapaszkodni. Így is lett végem egy rövidebb menet során. Letörölgettem magam, leheveredtünk egymás mellé és (minő meglepetés!), újabb beszélgetésbe kezdtünk. Második menet nem volt, nem is igazán igényeltem, illetve mennem is kellett (saját program, Amanda marasztalt még, hiába jártunk az egy óra végénél).

A végén letettem az éjjeliszekrényre, próbáltam diszkréten elintézni, de mivel végig mellettem állt, így ez nem sikerült túlzottan. Pesti átlag alatt, bőven elfogadható kategória.