Fórum nem fórumozóknak...plusz Phil hozzászólásai

Köszönöm a lehetőséget! Régóta nem vagyok bánatos, ha esetleg fordulna a kocka, azonnal írok, a diszkréciódban természetesen megbízom! :) Gyóntatást nem vállalsz?

Ha én ráharapok egy témára akkor azt ki- és megdolgozom rendesen.
Viszont már azt is tudod, ha el szeretnéd sírni a bánatodat valakinek akkor hova fordulj. Ígérem nem árullak le senkinek.

Úgy érzem, ezt a témakört kidolgoztuk. :)

Pont azt írtam, hogy amit te vársz el egy ilyen találkozótól azt csak te tudhatod.
Én meg azt tudom mit vár el száz meg száz férfi.

Nem értem miért lenne csak rám jellemző. Azt pedig végképp nem tudhatod, hogy én mit várok egy ilyen találkozótól. :) Ahogy azt sem, hogyan viszonyulok a partneremhez vagy a szituációhoz. :)
Leírtam, én elfogadom az érveidet. De a gyengeségről alkotott véleményemet fenntartom.

Valami hasonló válaszra számítottam. Ezt pedig te ne vedd pejoratív megjegyzésnek.
Amilyen attitűddel te jársz hölgyekhez (ha jársz), amit te elvársz egy ilyen találkozástól, ahogy te viszonyulsz a másikhoz, a helyzethez, az csak rád jellemző. Ez vitán felüli.
De te csak a magadéról vagy tudatos. Én meg sok száz/ezer másikról. Ez azért nagy különbség.
Viszont én is csak a saját vendégeimről tudok nyilatkozni. Bár Noémi kolléganőm hasonló tapasztalatokról szokott beszámolni, ami megint szélesíti a merítést.
Mondok egy példát. Én sokat taxizom, így van véleményem a szituációról. Viszont csak azt tudhatom én milyen utas vagyok. Abból pedig nem tudom megmondani, hogy úgy általában milyenek az utasok. A taxis ebben a témában jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik.

Továbbra sem vitát szeretnék generálni, de szerintem az már minősíti a férfit, aki egy ilyen (és az ilyen, ebben a kontextusban nem pejoratív vagy negatív jelző) kapcsolatban kitálal magáról. Véleményem szerint a férfinak ugyanúgy kell védenie a magánéletét, mint nektek a sajátotokat. És ez független attól, hogy szingli az úr vagy kapcsolatban él. Vess meg érte, én gyengeségnek tartok mindenfajta kitárulkozást. És ez nem ellened/ellenetek irányul. Ez ugyanúgy biztosíték az én magánéletemnek, mint ahogy te őrzöd (teljes joggal) a sajátodat.
Nem tudom, milyen az alapvető karaktered, ahogy azt sem, hogy a munkád erre befolyással lehet-e. :) Félni sosem féltem sem embertől, sem élethelyzettől. Mindenhonnan van kiút, csak meg kell találni. Ahhoz viszont türelem, józanság és akaraterő kell.
Ha nem voltam érthető, elnézést kérek, évek óta nem beszéltem és írtam magyarul. :)

Egyrészt mindenkinek azt hangsúlyozom, hogy az én szakmámban nagyon is el kell választani a munkát a maganélettől. Másik lakás, másik telefon, másik név, munkás tablet, munkás rucik...és még sorolhatnám.
Viszont ezek csak technikai dolgok.
Másrészt hogy a fenébe ne hatott volna rám ez a munka. Nagyon sok embert/ férfit megismertem. Mindenféle vágyakkal, motivációkkal, különböző élethelyzetből jöttek, más-más természettel, kérésekkel, vágyakkal. Olyan tapasztalatra tettem szert, hogy elég már pár percet beszélgetnem egy férfival és a személyiségéből olyan sokat megtudok, hogy az nekem is hihetetlen. Megfigyelő típus vagyok és évek óta kapom a jobbnál-jobb alanyokat. És az a sok élethelyzet amiket elmesélték nekem az is hatással van rám és alakított rajtam.
De nem kell félni, kutyából nem lesz szalonna. Az alapvető karakteremet szerintem kiírtani sem lehetne.

Nem pesszimustán látom a világot, csak reálisan. Ahhoz, hogy nagyra tartsak valakit, nem elég egy itteni felületes ismeretség. Voltam gazgag, voltam szegény, de nem érzem, hogy változott volna a személyiségem. A kevés barátom ugyanaz akik sok évvel ezelőtt is azok voltak.
Milyen benyomás tud hatást/változást okozni? Neked ez egy munkahely, ahol megengedheted magadnak, hogy megválogasd a partnereidet és ami fontosabb, a kollégáidat. Ha elválasztod a munkát a magánélettől, akkor nem tudom elképzelni, hogy bármi befolyásolja a személyiségedet.
Természetesen tévedhetek, hiszen ezen a téren jóval tapasztaltabb vagy nálam, én csak megpróbáltam hangosan gondolkodni. :)

Én azért nem látom ennyire pesszimistán a helyzetet. Van akiknek az itteni “munkásságát” évek óta látom és tapasztalom, és most is ugyanolyan szimpatikusak mint évekkel ezelőtt.
Sőt!
Vannak olyan személyek akik soha nem lesznek vendég státuszban nálam, viszont ettől még kölcsönösen nagyra tartjuk egymást.
Az emberek pedig változnak az évek folyamán. Van aki jó és van aki kevésbé jó irányba. Én sem ugyanaz az ember vagyok már mint 5-10 évvel ezelőtt. Sok dolog hatott rám, sok dolgot tapasztaltam, vannak olyan személyek akik mély benyomást tettek rám, és ettől bizony változtam.

A béke szigete. Majmok, pálmafák. A szabad véleménynyilvánítás nem egyenlő a személyeskedéssel. Hogy ki, milyen irányba változik, az nagyrészt az ember személyiségén múlik. Ha valaki el tudja magát helyezni a palettán, az nem fog változni semmilyen irányba.
Egy ilyen fórumon minden kapcsolat megváltozik egy idő után még akkor is, ha nincs partneri viszony. És az esetek nagyrészében negatív irányba. Ha van, akkor az borítékolható.

Sokat látok itt az oldalon bámikor belépek. Sok mindenkit ismerek vagy a nickneve alapján vagy akár személyesen is.
Néha meglepődöm, hogy vannak akikkel régen jó kapcsolatot ápoltam és most egészen másmilyennek látom őket. Személyeskednek, piszkálódnak szinte minden megnyílvánulásukban. Szomorú ez a változás. Én elég kritikus ember vagyok, ki is mondom általában a véleményem. De a másik felet nem ellenségnek hanem partnernek látom akinek lehet más a véleménye.
Itt sokszor mintha nem is az lenne a lényeg, hogy mit mond hanem, hogy ki mondja.
Akinek nem inge ne vegye magára, akinek meg igen...az igenis vegye csak fel.
Mondtam én, ez itt a béke szigete.

Kösz, akkor nem keresem! :) Sosem voltam nagy levelező, azt meghagyom dr. Del Medico Imrének. :)

Segítek: neked nincs csevegőd. De levelet bárkinek tudsz írni...ha nem tilt le az illető.

Azt sem tudom, nekem van-e csevegőm. Továbbra is fenntartom, hogy ha valaki ok nélkül tilt, az korlátolt. Egyébként sem óhajt vele kapcsolatba kerülni, így ez csak felesleges pótcselekvés.

Volt egy másik eset is a közelmúltban. Akkor meg egymás alatt volt az én csevegésem egy másikkal és véletlenül nem az enyémre kattintottam rá. Először azt láttam, hogy le van tiltva számomra ez a funkció. Hirtelen nem is értettem, hogy valaki kizárt a saját csevimbő, és ez hogy lehet. De utána észrevettem mi a helyzet.
Remélem kielégítő választ adtam Mr Sherlock?

Mikor rámegyek a Közösség fülre akkor egymás alatt vannak a csevegések. Gondolom ez nálatok is így van. Régebben (azóta már megváltozott) meg se kellett nyitni a csevit és látható volt, hogy az illető megtiltotta számomra a hozzászólás lehetőségét. Így sikerült meglátnom. Különben sose jöttem volna rá.

Akkor mi kell hozzá?

Ha nem fordították rá energiát vagy figyelmet, akkor honnan tudod, hogy blacklistre tett az illető?

Minek a fél bolt? Én csak azt veszem meg amire szükségem van. Esetleg akkor tennék kivételt, ha lenne a teszkóban akciós El Kazovszkij kép. De az nem szokott előfordulni.