Off topic hozzászólásai

Nézőpont kérdése hogy rohamosan vagy lassan nő a Föld lakosainak száma. Régiónként változó. Indiában három év alatt 100 millióval lettek többen. De nézzünk egy kisebb államot. Tanzániában három év alatt 10%-kal nő a népesség. De ez a szám sok Afrikai országra érvényes. És még lehetne sorolni sok országot vagy régiót ahol elmondható hogy rohamosan nő a lakosok száma. Gyakorlatilag csak a fejlett országokra jellemző a népesség csökkenés, ami a globális lassulást eredményezi. Az meg igen csak sovány vigasz nekünk. És attól még a növekedés az növekedés, még ha lassul is

A világtengerek ökoszisztémájának felborulása szintén "vicces" lesz. Ha jól tudom a fehér hófelszín a napfény kb.: 90%-t visszaveri(albedó hatás), de ha víz halmazállapotba kerül ,akkor 90% elnyeli ezt a hőmennyiséget, és mivel ez is leginkább exponenciális grafikonnal lehet modellezni....kibaszott para.

https:/index.hu/gazdasag/2024/09/02/uj-zeland-aram-energia-dragulas/

A lassuló ütemű népességnövekedés is növekedés. Hatását megnöveli a egyéni átlagos vízigény növekedése, amelynek leállása nem várható a népességnövekedés tetőzésekor sem. Tehát a globális vízigény még sokáig és nagymértékben nőni fog. Ez a megnövekedett vízigény is kielégíthető - akár tömegesen és globálisan - a visszaforgatás növelésével, valamint tengervíz-sótalanítással. (Ezek megújuló módszerek, vagyis a felhasznált, lehetőleg megtisztított víz visszajut oda, ahonnan vétetett. Vannak nem megújuló források is, pl. réteg- és artézi vizek bányászata, de ezek több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak.)
A megújuló módszerek azonban energiaigényesek, ezért megújuló energiaforrásokra is szükség lenne. Lenne, mert jelenleg nem rendelkezünk ilyennel. Az általában megújulóként említett nap-, szél- és vízenergia életciklusát tekintve nem az (bár sokkal jobbak a fosszilis energiahordozóknál), mert a létesítési fázisban, illetve a karbantartáshoz fémek, ritkaföldfémek bányászatát és finomítását, műanyag alkatrészek előállítását igénylik. Ezek teljes visszaforgatásához nem rendelkezünk hatékony technológiákkal és háttériparral. Csökkenteni tudjuk tehát az erőforrások (víz, ásványok, energiahordozók) kimerítésének ütemét, megszüntetni azonban nem. Továbbá a visszaforgatás arányának minden egyes százalékkal növelése egyre több, kb. exponenciálisan növekvő mennyiségű energiát igényel. (Ezt könnyű belátni. Elég arra gondolni, hogy először az egyszerűbb, olcsóbb, hozzáférhetőbb módszereket aknázzuk ki, aztán egyre komplexebb, drágább, több fejlesztést és beruházást igénylő módszerekre kényszerülünk rá.) Következésképp égető szükségünk van VALÓBAN megújuló, környezetbarát és olcsó energiaforrásra. Már középtávon is, de hosszú távon mindenképpen.
Előfordultak már hasonló válságok a történelemben. Például a 19. század utolsó évtizedében a nagyvárosok a lószennyezés problémájával küzdöttek. Az akkori New York kétmillió lakója mintegy 170 ezer lovat használt a helyi közlekedés megoldására. A bánásmód miatt ezek kb. 2-4 évig bírták, majd - jellemzően munka közben - elpusztultak, tetemüket a város takarította el, naponta több százat. Hasonlóan súlyos és eszkalálódó problémát okozott a még élő lovak ürülékének növekvő mennyisége. Többek között ez eredményezte a robbanómotoros közúti járművek gyors elterjedését. A robbanómotor ugyanis ekkor már két-három évtizede "fel volt találva", csak a tömegigény hiányzott a térhódításához.
Ma ehhez hasonlóan "konyhakész" tiszta energiaforrással nem rendelkezünk. Egyre nagyobb reményeket fűzünk a fúziós energiatermeléshez, amely minden eddiginél környezetbarátabbnak és olcsóbbnak ígérkezik, de egyelőre csak ígérkezik. Kamaszkoromban 30 évvel későbbre becsülték az első fúziós erőművek megjelenését. Ma is. Ez nem jelenti azt, hogy nincs előrehaladás, hogy sose lesz fúziós erőmű, de a fejlesztés sokkal nehezebb és időigényesebb, mint korábban becsültük. Biztosra vehető, hogy a fúzió a mi életünkben még nem fogja átvenni az energiatermelés vezető szerepét. Addig ki kellene húzni a meglévő környezetbarát módszerekkel, ha lenne ilyen globális szándék. Nincs ilyen globális szándék, mert az emberiség döntő többsége rövid távra tervez. Más szóval nem vállal felelősséget a leszármazottak, az utánunk következő generációk, a földi civilizáció túléléséért. Hadd hangsúlyozzam, hogy a bennünket megelőző generációk pontosan ugyanilyen attitűdje vezetett a jelen helyzet és folyamatok kialakulásához. Nekik még megvolt az a mentségük, hogy jóval kevesebbet tudtak nálunk. (Persze ez a mentsége most is megvan némelyeknek.)
Még egy mellékes gondolata a faültetésről. Pótcselekvés. A légköri oxigén pótlásának és a széndioxid kivonásának mintegy kétharmadáért a tengeri cianobaktériumok felelősek. Hogy őket hosszú távon hogy érinti a globális felmelegedés, azt jobbára csak találgatjuk. Egyesek szerint a tengerről kevesebbet tudunk, mint a Hold túlsó oldaláról. De azért csak ültessük a fákat, mert az erdők fontosak a biodiverzitás megőrzésében. Különben abba az irányba haladunk, hogy egy kézen meg lehet számolni az emlős fajokat a Földön: disznó, marha, kutya, macska, ember.

Úgy bizony, viva! A fórumnak - de még inkább neked!!! - köszönhető, hogy felnyílt a szemem.Grazie mille, ahogy a művelt görögök mondanák 😉🙏🙏🙏

Nem idézted, hanem elferdítetted. Vagy tévesen utaltál a visszakérdezés során.

Így van, lassuló ütemben nő. Örülök hogy sikeresen èszrevetted tèvedèsed. Ehhez picit èn is meg ez a fórum is hozzájárult. Ezúttal megèrte beszèlgetnünk.2040-ben szerintem már nem leszek itt. De lehet te sem. Persze ez is csak egy reális "veszèly". :)

_Algernon_ írta a vízigènyt, tőle kèrdezd mi mit jelent, èn csak őt idèztem.

Egy szó, mint száz, nem azt mondtam, hogy minden úgy fog történni, ahogy Algernon leírta, hanem azt, hogy ez egy reális veszély.Térjünk majd rá vissza 2040-ben is.

Utánaolvastam, és azt kell mondjam, hogy igazad van, viva. Utánaolvastam, és több, általam mérvadónak gondolt helyen írják, hogy nem nő gyorsuló ütemben a Föld népessége. Mentségemre legyen mondva, hogy bár állításom nem volt igaz, nem szándékosan írtam valótlanságot (azaz hazudtam), csupán tévedtem.

Szóval NEM gyorsuló ütemben nő a Föld lakossága. Lassuló ütemben nő.
Az, hogy a világ fejlett részén a fehér emberek egy gyereket vállalnak, vagy egyet sem, az valóban csökkenésre utal. Az sem kétséges, hogy Magyarország népessége fogy...
...de ha az 1.5 milliárd lakosú Indiában a népesség 1.4%-kal nő, akkor az a fejlett országok népességcsökkenését jelentősen felülmúlja, a magyarországi adatok pedig kb a kerekítési különbséget jelentik.

Viva, azt tök komolyan mondod, hogy szerinted az, hogy "2030-ra az emberiség globális vízigénye 40% fogja meghaladni a rendelkezésre álló vízkészletet." az azt jelenti, hogy a jelenlegi, 2024-es fogyasztás 40%-kal nő?

Megint egy ENSZ adat:Évente 0,84%-kal nő a világ népessége, ez a szám 2050-re várhatóan 0,5% alá esik. Időközben viszont nagyjából több, mint a kétszeresére nőtt a világnépesség, így bár azóta a növekedés üteme arányait tekintve csökkent, abszolút értékben még is nőtt. 2100-ra várható a tetőzés (10 milliárd ember). Tehát igazad van Viva, nem gyorsul, sőt a 60-as évek végétől lassul az ütem, de összességében mégis nő (Nigeria, Pakisztán, Bangladesh és hasonló helyek). Viszont "A Növekedés Határai" c. tanulmány modellje szerint azonban a jelenlegi trendek mellett már 2040 körül elkezdene csökkenni a népesség a természeti erőforrások kimerülése (pl. talajpusztulás, rétegvizek eltűnése, stb.) miatt.A

faültetéshez szép dolog, de akár káros is lehet:

https:/qubit.hu/2019/07/30/a-faultetes-is-lehet-karos


Ha a fosszilis energiaforrásokat egy az egyben ki szeretnénk váltani nap és szélerőművekkel, akkor ezeknek az eszközöknek az előállításához szükséges nyersanyagok közül a réz csak 20%-ban áll rendelkezésre (és ez még nem is egy ritkaföldfém), és emellett nem gyártottunk semmi mást, amihez réz kell. Az a legnagyobb baj, hogy ha a technika alapú civilizáció összeomlik, akkor nem annyi lesz, hogy visszamegyünk egy középkori szintre és túrjuk a földet és éldegélünk. Feléltük magát a talajt is, mint nyersanyagot. Nem egy lineáris visszaesés fog történni, hanem egy exponenciális.A vízigény, vízkészlet komplexitására Felhőtlenphil megadta a választ.

"Viva, hol olvastál 40%-kal nagyobb vízigényt?"

Talán itt: "az emberiség globális vízigénye 40% fogja meghaladni a rendelkezésre álló vízkészletet."

"Ha holnaptól nem gyorsul az emberiség létszámának növekedése.

"Honnan veszed hogy mèg mindig gyorsul? Magyarországon fogy a nèpessèg. Európában fogy a nèpessèg. Rengeteg fejlett országban a termelèkenysègi ráta a 2!!! Alatt marad. Ami ahhoz kell hogy ne fogyjunk. A világ fejlettebb rèszèben kb egy gyereket vállalnak, ez most a trendi. Vagy nullát.

Ezenkívűl a fèrfiak ès nők egyre meddőbbek lesznek a sok műanyagtól meg vegyszertől. 40 èv alatt óriásit esett a spermaszám ès mèg nincs vège. Ahogy a fák nem nőnek az ègig, úgy az ember sem szaporodik a vègtelenig.

Aki azt mondja hogy az emberisèg lètszáma gyorsuló ütemben nő az hazudik.

Bocs,nem " rendelkezésre álló vízigényt", hanem a vízkészletet.

Viva, hol olvastál 40%-kal nagyobb vízigényt?
Szerintem nem az volt leírva, hogy 40%-kal lesz nagyobb lesz a vízigény, mint most, mert érkezés után és távozás előtt is tisztálkodsz a csajoknál, hanem szerintem az volt olvasható, hogy a szükséglet 40%-kal fogja meghaladni a rendelkezésre álló vízigényt.

Hogy miért? Ennek három alapvető oka lehet: az egyedi igényeknek a növekedése, az növekvő igényekkel rendelkező egyedek számának növekedése, és a rendelkezésre álló vízkészlet csökkenése. Ha valamelyik tényezőre megoldást talál az emberiség, akkor még mindig ott van a másik kettő. Ha holnaptól nem gyorsul az emberiség létszámának növekedése, akkor valamennyi idővel elodázható a baj, és akkor nem 2030-ra, hanem lehet, hogy csak 2040-re lesz 40%-kal több a kereslet, mint a kínálat.

Iphone13 és négykerékmeghajtásos Maserati nélkül nehéz élni, de lehetséges. Víz nélkül lehetetlen.

Teljesen igazad van viva, a kihalástól való félelem kb egyidős lehet az emberi civilizációval.

A teljes napfogyatkozás sötétsége állandó marad, elpusztulnak a növények, nem lesz búza, kenyér, szevasz!
A bibliai tíz csapás (ott már megelőlegezték a modern problémákat, gyermekhalandóság, kártevők, vérré változott szennyezett víz, stb.), aminek a fele is kihaláshoz vezetett volna.
Az istentelen életünk miatt simán kinyír mindenkit a Teremtő.
Az ipari forradalom vívmányai hozzák el a végzetünket, pl: a vágtató ló sebességénél többet nem tud elviselni az emberi szervezet, szóval megintcsak meghalunk.
Aztán jöttek a világháborúk, spanyolnátha, kipusztulhattunk volna, de még mindig itt vagyunk.
Atomapokalipszis, mert azért voltak elmeháborodott vezetők a NAAAAGY piros gomb közelében szép számmal, de (eddig még) senki nem indított atomtámadást Nagaszaki óta.
2YK, összeomlanak az informatikai rendszerek, vagy a Skynet életre kell, kinyiffanunk, de aztán mégsem.
Aids, rák, ebola, madárinfluenza, Covid - de az emberiség csak nem akar kipusztulni.

De ez a mostani riogatósdi egy kicsit más. Gyakorlatilag nem egy valaminek a bekövetkezése miatt jósolja a bajt, hanem sok már létező most is létező, élő kockázatnak az együtthatója miatt, amik közül egyik-másik külön is el tudná hozni a világvégét. Azt a világvégét, aminek nem kell olyan gyorsnak lennie, mint egy atomvillanás. Elég, ha a bizonyos helyeken meglévő világvége eljut hozzánk. Hozzád, hozzám.

Azért, hogy én most leírom a hülyeségeimet a te hülyeségeidre, annyi erőforrást "égetünk el", ami sokszorosa az erőforrások újratermelődésének. Ha az emberiség jelentős része, akik már most a világvégében élnek (nincs tiszta ivóvizük, az utódaik jelentős része nem éli meg az első születésnapját, akik megélik a felnőttkort, azoknak nagy esélyük van, hogy erőszakos halált halnak), nem akarnak első körben plazmatévét, SUVot, repülőutat, meg tüzijátékot, csak stabil élelmiszerforrást és iható ivóvizet, már akkor nagy bajban leszünk, mi civilizált emberek. Ha Afrikában és Ázsiában már most a konstans apokalipszisben élő emberek jobb létet akarnak, az rövid úton katasztrófával jár majd. Nemhogy avokádó, friss narancslé, kézműves sör meg pandapörkölt nem jut mindenkinek, de kenyér meg víz sem. Mert nincs elég hely, ahol ezt megtermelhetné az emberiség.

A környezetszennyezés csak egy a sok probléma közül. Kit fog érdekelni, ha a kisbálna megfullad a petpalacktól, vagy megugrik az asztmás betegek száma a légszennyezés miatt. Az lesz a baj, ha nem lesz mit enni meg inni. Köszi, ha elültetsz egy fát, de milyen ütemben kell újratermelni az erdőt, ha az Amazonasnál egy ugyanilyen ember láncfűrésszel öt perc alatt kivágja azt a fát, amit másik emberek sok generáción és öt évszázadon át neveltek?

Persze, jöhet, sőt, jöjjön egy Karikó Katalin, egy Elon Musk, és lehet, hogy feltalálják a gyógyszert minden betegségre, feltalálják az örökmozgót, befogják a villámokat, valahogy eltárolják a napenergiát, nem lesz szükség a fosszilis tüzelőanyagokra, a sivatagokat valahogy termőre fordítják, tenger alatti farmokon termelik a moszatokat. A kínaiak az egy gyerek programjukkal kicsit elodázták a világ végét, de most a bívájdível, az akkumulátorokkal, a heti rendszereséggel vásárolt pólóikkal, a temus szarságaikkal megint felgyorsítják az Armageddon közeledését.

Következik India, felkészül fekete-Afrika.

Ès mi okozza ezt a 40% igènynövekedèst? 6 èv múlva többet fürdünk, többet iszunk vagy a mezőgazdasági gènmódosított szárazságtűrő növènyek fognak több vizet kapni? Esetleg több boci,malac lesz, miközben már műhúst eszünk?

Én a mai napon több előadást meghallgattam. Rengeteg adatot közölnek. Az egyik közölük, mely egy ENSZ előrejelzés: 2030-ra (ami nagyon itt van), az emberiség globális vízigénye 40% fogja meghaladni a rendelkezésre álló vízkészletet. 2030-ra!!!

Èvszázadokkal ezelőtt is jósoltak ilyeneket vagy hasonlókat. Aztán jött egy kèt technikai vívmány ès túlèltünk. Ez a riogatósdi már egy külön üzleti iparág, kb rèmipar. A jelenben rendelkezèsre álló információk alapján mondanak egy forgatókönyvet. De ebben rengeteg módosító változó jöhet a jövőben amit nem látnak előre.Egyèbkènt a lègszennyezettsèg ellen nem tünetileg kène küzdeni, az okot kène nèzni. Mièrt szennyezett a levegő közeli európai országokban? Autók korszerűtlenek? Ipari lètesítmènyek korszerűtlenek? Mivel tüzelnek az emberek? Lehetne itt mindent szabályozni. Meg lehetne több fát is ültetni...

Izgi lesz, amikor az aramkimaradasok miatt nem a legkondi hasznalatot fogjak tiltani, mint idonkent mar a kozeli europai orszagokban is teszik (ott is, ahol nincs haboru), vagy a legszennyezetseg miatt nem a paros/paratlan rendszamu autok kozlekedeset fogjak tiltani, mint idonkent mar a kozeli europai orszagokban is teszik (ott is, ahol nincs haboru), vagy nem a kertlocsolas, esetleg az automosast fogjak korlatozni, mint idonkent mar a kozeli europai orszagokban is teszik (ott is, ahol nincs haboru), hanem nem lesz vilagitas, megfizetheto uzemanyag, ihato viz, egeszseges levego...

... na, akkor lottek a csajozasnak, meccsre jarasnak, kutyunyomogatasnak. Ezen azert elgondolkodnek neha.