Csodálatosnak tartom a nőket. Egyszerűen lenyűgöző az a szépség és finomság, amely belőlük árad: testük ringatózása és bőrük bársonyossága éppúgy egyedülálló csoda az univerzumban, mint az a szeretet, különleges humor és látásmód, amely új dimenzióba emeli a hétköznapi élményeket.
Volt valami varázslatos benne, félig kislány, félig nő volt, a pajkos tündérből szirénné vált, majd vissza, játszott az emberi érzelmek minden skáláján, néha csupán arcmimikáját és hihetetlenül szép, zöld szemét hívta segítségül.
Szia, kedves Zsantill! Gratulálok a ma kapott Istennő minősítésű beszámolódhoz.
Egész figyelemfelkeltő írás, érezhető belőle a lila élmény!
Üdv, Laller 🙂