Virág csevegése, 20-572-8472 Budapest, III. kerület

Drága Virágom! TE vagy a világom és ha tehetném csak abban a világban élném a napjaim, gyönyörű tested, puha szád, finom minden porcikád, maga a mámor az ott lét bár soha ne érne véget.

Jöttél Édes telve vággyal...vártalak a szomjas számmal...szomjas,de csak a selymes csókra...míg a tested csillapítja...Rád simulok szorosan...azt sem tudjuk,hogy mi van...csak sodródunk az árral...a kőkemény vággyal...mit Falloszod kíván...nedves ajkam máris kínál... robbanásod földön s égen...a mennyezeten landol éppen...

Üzenem Neked...hogy nagyon rózsás a kedvem...várlak tárt karommal...várlak forró csókjaimmal...várlak gyengédséggel...s őrült szenvedéllyel...ha tested ölelhetem,forrni kezd a lelkem...perzselem szexi tested...s csodás Farkad a pici számban,szaunázhat egyet...addig is puszilom mindened...

Ó Virágom, ha megcsókolnál tigris bundám azon nyomban ledobnám és ölelő karjaimba zárnám nőiességed minden porcikáját.
Az idő mi kizökkent nem kegyes hozzánk, a rohanó világban csak morzsákat ad már, de tudom, hogy lesz egy nap, mikor csak az ölelkezésünk marad.

Szépséges Cicusom!...régi vágyam,hogy egy fenséges hatalmas Tigrissel...egy mesebeli őserdőben száguldozzak...gyönyörű bundájába kapaszkodjak...öleljem erős nyakát,csodáljam hosszú,bojtos farkát...el vinne engem oda,hol meg törne a varász,mi őt újra délceg férfivá varázsolna...mert a tigris,kit úgy imádok,nem más ,mint ármány és bűbáj áldozata,kit el átkozott egy gonosz banya...mert nem kapta meg szerelmét...ezért ruházta rá,egy szibériai tigris bőrét...azóta járja Ő az őserdőket,s várja,hogy egy kék vérű anya s apa elragadó leánya...bele szeressen úgy ,hogy Őt még tigrisnek lássa...hát itt az idő,meg találtuk egymást...történjen meg a csoda...érjen véget a bűbáj galád fintora...légy újra emberi lény...s gyere Édes,ha csak egy kis időre is...de légy az enyém...

Kedves Virág!
Élmény olvasni írásaid,- mit írásaid- költői gondolataid. Mik epések líraiak, hol meg mosollyal, nevetéssel ajándékoznak meg.
Erős bennem a vágy, hogy megismerjelek, de ne csak verslábakban merüljünk el.
Csók!

Tigrisem!...lassan közeleg az este,itt az ideje,hogy a fejecskédet az ölembe hajtsd le...napom száguldott,elmém virágzott...gondolatom ott járt,hol örökké tombol a nyár...tenger parton hemperegtem,forró testem hűs homokba hengergettem...s volt egy Fiú,ki nem volt hiú...pedig lett volna mire...mert virágos nadrágjából,izgatóan kikandikált,...na vajon mije?...az amit úgy imádok,folyton az ajkaim közt érezni kívánok...kóstolgatnám napestig,s napestétől hajnalig...hát Tigrisem,vágyad tovább ébredezzen...mit ébredezzen,mint a meg vadult bika...ki karámját már feltúrta...s onnan ki szabadulva...száguldozzon fel s alá,míg a lába bírja...aztán libidója alább hagyva,feje s farka le horgasztva...vissza ballag a bika alomba...

Virág nyílik Óbudán, ó de meg illatoznám,
ölébe hajtanám fejemet, mert illatát éreznem kell.
De addig vágyammal mit tegyek?
A reggeli vágyakozást hogyan éljem meg?
Mert a vágy bennem buzog, hogy illatod érezzem,
s e gerjedelem lenyugodjon.

Szép jó reggelt mindenkinek!...a csípős szél ne vegye el a kedveteket...gondoljatok a forró nyárra...a strandon lazán "letolt"...belülről kissé duzzadt gatyácskára...s a vágyra mi az érzést okozta...egy forró csókra éhes,pici kis ajakra...ki elmerül Öletek mélyén...s lágyan, majd vadul,ahogy a vágy irányul...szétpuszil Rajtad mindent...popsidtól tested őre hegyéig...semmi nem marad érintetlenül...kitartás!...már nemsokára itt a nyár...addig még egy kicsit fagyoskodunk...s közben észbontó,hatalmas,izzásig hevült,franciás csókokról álmodozunk...

Megyek szétpuszilni,nemsokára,nincs más választásom..hiszen, VIRÁG csak egy van, igen csupa nagy betűvel !!!...újabb szenzációs élményt akarok !!!