Virág csevegése, 20-572-8472 Budapest, III. kerület

Jöjj közelebb Édes...tested minden pontja számomra oly édes...izlelni kivánom,csokolni napestig...nyelvem legforróbb résedbe préselni be tövig...már lüktet az agyad is,és forr a nyálad...az oriási élvezet, elveszi az eszed is...igen...ma is...

Neked irom a következő néhány gondolatom...hogy érzésekben legyen dús a napod...szemem lassan lehunyom,combjaim teljesen kitárom...csipöm Feléd emelem,mig a csodás Farkad elérem...ajkam nyilik,Falloszod a mélyén teljesen eltünik...nyálamtól selymesen,belém tolod teljesen...kélyesen felnyögök...Istenem,ez az érzés,mindjárt megörülök...pillanatok alatt begözölök,már örülten kivánlak...teljesen szétt tárom a pi...at...kezed hivom,tedd belém ,s kezdödjön a csúcs élmény...újra és újra kifeszited kelyhem...a vizsugár hozzám csak csordogáló csermely...uszunk az ágyon,mint skuner az áron...vitorlám kibontom,s TE négykézláb az ágyon...nyelvem reszket,kéri toljam minél mélyebbre Benned...nincs szabadon parányi hely...mit a vágyunk,szájjal,csókkal,kökemény Fallosszal,forró nyelvel, még nem fedezett még fel...az idő megállt,a testünk zilált...órákig csak élveztük,...mit az élet nekünk azokban a felejthetetlen percekben kinált......

Drága Grant!...de ettől szép az élet...amikor a fantázia csak ugy éled...s nem szab határokat...hanem örjöngve veti bele magát az érzések mélységébe...puszillak ezerrel!!!

Ez már boszorkánykodás te Drága Nő! Mi lesz velünk fiúkkal, ha ilyen képes fantáziálással ingerelsz bennünket már délelőtt... most egész nap a habzó szájacskádra kell gondolni, benne spriccelő farokkal és ujjunk benne forgatásától vonagló puncikádra. Huh, de jó is lenne....

Ha ezeket a sorokat olvasom...mindig egy kicsit felmegy a puzusom..."mikor nem jön szememre az álom...úgy érzem valamit ki kell találnom...Rád gondolok Édes...az illatod oly kélyes...s én mint a bagzó macska...szám már a padlot nyalogatja...csipőm az egekbe...gyere Édes tedd már be...erős kezed derekamra teszed...csucsosodó fenekem,a Falloszoddal vered...már kellöen megduzzadt...egy örültet orditasz...Farkad elnyelem,mert Ő a mindenem...habzik a szám,s benne uszik a nyelvem...mind a két kezed tövig van bennem...az egyik a számba...a másik a pi...ba...ezerszer élvezek,s Te ezt irtóra élvezed...nincs vége,csak megállunk...a Te élvezeted falja minden tekintetem...tested vonaglik...Falloszod oriási...kelyhembe lövelve,ájultan heverve...ennek a csodának a végtelen a vége...

Gyönyörüim!...a hüvös idő ne vegye el a kedveteket...gondoljatok a forro nyárra...a strandol lazán "letolt" ...belülröl kissé már duzzadó gatyára...s a vágyra mi az érzést okozza...egy forro csokra éhes,pici ajakra...ki elmerül öletek mélyén...s lágyan,majd vadul...ahogy a vágya irányul...szétpuszil Rajtatok mindent...popsitoktol testetek Öre hegyéig...semmi nem marad érintetlenül...kitartás!...már nemsokára itt a nyár...addig még egy kicsi fagyoskodunk...s közben észbontó,hatalmas,izzásig hevült...franciás csokokrol álmodozunk...

Tegye a mai nap elmédet fényessé...sziporzázz ajkaddal,száguldj gondolatoddal...tekinteted távolba nézzen...vágyad ujra megigézzen...kivánd a Nöt minden pillanatban...helyezd ajkad ajkára...Falloszod Vénuszdombjára...élvezd az életed...mivé a Teremtő megteremtett...erekcioban dús szép napot Mindenkinek...

Az imént ölelhettem tüzforró tested...s a sohajtásod ma is megérintette a lelkem...két karod oly erőven szoritott...s a tüzhöz egyre közelebb huzott...a széditő vágyad éreztem...mint a vulkán dübörgött Benned...aztán testünkel összeolvadtunk...s egy csodás végtelennek tünö utat bejártunk...a szoritásod lassan engedett...s az idö is ujra ment...szeliden a távolba tekintettünk...ma is nagyon boldogok lettünk...

Itt voltál nálam...s még tombol a vágyam...a tökéletes lényed magával ragadott...szolid érzékeny lelked,oly felejthetetlent adott...s én érinthettem e csodát...kit alkotott a MIndenható...s a Földünkön szabadjára engedett...hogy lássanak Téged a gyengébbik nemüek...lássanak,és kivánjanak...mert Te oly ritka kincs vagy a Nap alatt...s ki Téged megismer...érzi egy pillanat alatt...hogy ez a Férfi...tökéletes töröl,igaz szerelemből fakadt...páratlan lényed,legyen etalon az összes csillagzat alatt...

A nap már magasan jár...s én szüntelenül gondolok Rád...föléd hajolok kecsesen...ajkam lágyan siklik,vágyaktol duzzadó, ellenálhatatlanul férfias testeden...keresem az örök végtelent...hova elrepülök Veled szivesen...ott nincsenek határok,a gyönyör szüntelen...egy vágyakkal csordultig teli hullámzó tengeren...az öled Őre,s Virágom kelyhe... egymást ölelve készül,a leküzdhetetlen érzésre...mit teremtett ösi vágyunk...s amit ugy imádunk...örökké csak szeretkezni,és az ájulásig élvezni...