Virág csevegése, 20-572-8472 Budapest, III. kerület

Kedves Virág!
Nagyon szép a fotó!

Őszi csillagvirág
mészkősziklán -
levelek nélkül
ragyog tisztán.

Törékeny lila
királylány,
széktámlája
szivárvány.

Hej Virágom, Virágom nyílhatnál már ágyamon,..locsolnálak Napfényben csókolnálak Holdfényben,... szavaid lesném mint egy kukkoló buja vágyaktól szárnyaló,... tested mint egy kifutó számmal rajta landoló,... s ha elakadok völgyeken felfedező leszek résedben,... s a hélya nász az avaron, csak estimese a penthauson.
Csók!

Szavam elakad...légzésem is eláll...soraid olvasva a tüdőm is zilál...Ki vagy Te...? -Nemes Lélek...-...ki ontja ékes szavait...cseppet sem titkolva bennük vágyait...ha most lehetne 3 kivánságom...én is melléd heverednék tigris bundában...egy jo erős faágon...aztán lecsalnálak a földre...hozzád dörgölődnék...és ott maradnék örökre...

Az örökké nekem kevés, azon túl is ölelj még...szorosan karolva, ajkunkkal összetapadva...mintha nem akarnánk elengedni...sem a pillanatot, sem egymás testét...szállunk az égbe, mint két madár...vijjogásunk az éjbe belevág...s mikor testünket a kéjtől villám érte...elpihenünk az őszi avaron kéz a kézben.

Szavak csodás arzenálja...vágyak végtelen netovábbja...nem kell kincs...nem kell gazdagság...csak azt az édes Farkad tekerd rám...s ha mellém heveredsz...igérem Neked mindent megteszek...cserébe csak annyit kérek...hogy örökké ölelhesselek...

Orgiázás?...Micsoda válasz! ...Bizsereg is lábam között a vágyam...Derekadra tekernéd?...De vigyázz ami kimarad, még mindig elég nagy falat...Kérlek ügyesen bánj vele...ne siess, ne kapkodj Drága...hálából tüzet lövel a szádba...S mikor aléltan elheverek...bújj hozzám, hogy ölelhesselek...De mikor újra tüzet kap a vágyam....ne habozz folytasd bátrán!
Csók!

Hű... ez aztán micsoda válasz...na, most tudod jol elkapnálak...Farkad derekamra tekerném...ami kimarad belőle...azt pedig tövig elnyelném...nem szeretnék semmi más...csak egy hatalmas orgiázás...

Itt vagyok Virágom!... Engem vársz?... Nőies tüzedtől a hangom is elállás.... De áll még más is mit gatyám szorít, s várja a kéjt mit ajkad bódító.... Ne habozz hát kapd be bátran, hogy remegjen a lábam.... S mikor gyönyöröm végét járom, habozás nélkül elvárom,... hogy ne kapkodj szíved tovább bátran,... combjaid között nyelvemmel meghálálom.

Eszem veszi már a vágy...mondd csak Drága, vajon merre jársz...hol feszül most izmos,szexi feneked...és az extra finom "szopást" imádo Farkad vajon merre lengeted...meddig gyűri "Golyoid" a cuki alsogatya...mit ha lerántok Rólad...arcomra hullik Férfiui Dicsőséged egész imádott halma...kivánlak Téged,végig nyalogatni...kiváncsi nyelvem minden izgató réseden Beléd dugni...tűz forro vagy...a mindig vágyra szomjazó Farkad, az ajkam mélyén... a többszörösére duzzad...

Puszilom mindened!!! Drága!