Az a szomorú igazság, hogy néha a csevegésen kívüli élettel is muszáj foglalkozni. Most épp egy ilyen helyzet állt elő a mai délután. De mindig ott lebeg előttem, hogy jó lesz visszatérni...Itt vagyok, ragyogok, mint a fekete tulok, és nagyon szép estét, pihentető iccakát kívánok. Nem írom, hogy privi ment, mert nem ide való. Pussssz AB
Köszönöm a jó hírt! Aludj jól és édesen!
(most jut eszembe, hogy ez az utóbbi nem biztos, hogy megy, mert nem leszek alattad...)
Pedig deklaráltan az alattvalód vagyok! PAB
Regina kedves, ha pár napig kibírod, akkor feltétlenül, de tudnom kell, hogy itt vagy ott, meg mikor érsz rá, szóval...tudod mit? Bell meg Puskás Tivadar...aludj jól!