Reggel, bokros teendőim csokorba szedésével indult a napom. Pár telefon és sorra nyirbálták azt bokrot.
Hirtelen ötlettől vezérelve lecsekkoltam kivel is tudnám kellemesen eltölteni a kiürülőben levő kora délelőttöt.
Zoé hirdetése a ★-ok között volt. Egy korábbi érdeklődés alkalmával a képei, az “étlap”, a kommunikáció és a vállalásai meggyőztek, hogy érdemes behelyezni őt a “kedvencek gyűjteménybe”.
9 után hívtam, ő vette fel. 10:00-kor már az előszobában toporogtam, a kedvenc édességével a kezemben.
Erre mondjuk; “Flottul ment.

Buda, Ó része. Utca, bogyós gyümölcsről elnevezve. Ez a hely is kultikus része a Budapesti masszázséletnek.
Számtalan tehetséget kinevelve. Aktuálisan nevezhetnék ezt a helyet is Nemzeti Masszőz akadémiának. Ez a rendszer úgy is reneszánszát éli hazánkban. Parkolás nem probléma, 1-2 perc sétára tuti van hely, fizetős. Viszont közvetlenül a rendelő előtt megállni tilos. Busz, villamos, HÉV, könnyű séta.
GPS tűpontos, de sokunknak ide sem szükséges.

Régi épület tetejére felhúzott kecó, célirányosan szalonnak, berendezve. Több szintes, (a szalon is) csigalépcső is vezet fel szobákba. Engem ettől megkíméltek, maradtunk az alsó szinten. Patyolat tisztaság. Előtérben, fürdőben, szobában egyaránt.
Szoba: masszázspad, tatami, bőrkanapé. Igényesen berendezve.
Fürdő: Tusfürdők 6 féle, szájvíz, deo-k. Más nem is szükséges.

Zéró eltérés, illetve annyi, hogy a hirdetésben nincs arca.
Életben van, viszont nem nagy. Kifejezetten kedves, a földön járó, jól kommunikáló hölgy.
Piros fehérnemű volt a fogadó szett.
Arca helyes, szemüveges (irtó jól áll neki), félhosszú barna hullámos hajú , alacsony hölgy. Nevezhetjük filigránnak. Semmi mű. Original!! Kezei, lábai ápoltak, piros körömlakk itt is ott is. Műköröm nincs, smink is alig, szolárium sem. Én imádom ezt!
Nem nagy, de jó visszajelzést adó cicik. Szintén nem nagy, de kerek popsi.
Fehér, bársony a bőre. Jólesik hozzáérni.

Padon indult, olajjal történik. Jóleső, rekaxáló, nem szétszedős, de ha igény van rá, lehet olyan is. Most nem volt. Mármint erre igény. 🥴
(1 órában szerintem csak egy időutazással egybekötve lehetne eljutni a recsegtetős - ropogtatós, csómótlanitó, letapadást felszedő masszázstól az agyeldobós beteljesülésig.) Ezért mi viszonylag hamar az agyeldobás felé vettük az irányt.
Meg is beszéltünk egy következő, hosszabb légyottot, amiben hangsúlyosabb szerepet kap (mondjuk arra qurvára kiváncsi leszek) a masszázs. Az arcmasszázs is.
Most, kb. 20-25 perc volt massz, aztán le a tatamira…

Itt már én is szerettem volna aktivizálni magam.
(Ez a fétisem? Kedvére tenni a hölgyeknek. Vállalom!)
Partner volt benne,. A maradék textilt ,sutba is vágtuk. És belekezdtem az érintés terápiába.
Yóni elemeket vélt felfedezni, de mielőtt nagyon eltévedtem volna és meredekebb dolgokba kezdek, felhívta a figyelmem, hogy átugortunk egy fontos elemet. Újabb helycsere. Nagyon akart kezdeményezni, érezni lehetett rajta, hogy számára fontos, hogy kicsit tudjon uralni, hogy ő akarja elvenni, ami neki jár vagy amire vágyik, nem csak szimplán megkapni.
Nem vagyok semmi jónak az elrontója, engedtem, hogy azt tegye amire a jóisten is teremtette. Kényeztessen. Beolajozta magát, végigsiklott rajtam, lassan fel és le, fel és le. Mikor le, akkor a hímtagom a cicik közt, mikor fel, akkor kézben, de egy pillanatig sem magára hagyva. Majd egészen felkúszott. Ajkaink majdnem összeértek, tettem is egy óvatosabbnál direktebb kísérletet a csókra, de az tabu. Lentebb már kezdett a legintimebb kapcsolat felé koordinálódni a történet.
Már azt hittem, hogy… De nem volt semmilyen hogy. Csúszka volt. Majd egy utolsó leereszkedés és kezdetét vette egy odaadó, barátnős, hímtagom minden négyzetmilliméterét kényeztető, leheletfinom, a kivégzésemre megkomponált francia szimfónia első felvonása. Ez volt az a pont, mikor azt mondtam; Elég! Meg akarlak “kóstolni”! Ezen is elnevette magát, volt pár szolidabb “geg”. Hanyatt vetette és átadta magát. Kellett egy minimál instrukció, mert noha finoman közelítek a hölgyekhez, különösen ha hanyatt fekve, némileg kiszolgáltatottan várják a gyönyört, de hozzá még annál is finomabban illik viszonyulni. Csodás kelyhét lepkeszárnycsapásra emlékeztető módon ingereltem a nyelvemmel. Lehelgettem, csókolgattam. Tekerget, csavarodott a csípője, szolid, de eltéveszthetetlen hanghatások kíséretében. Az élvezete fokozásáért finoman az ujjammal izgattam, mire lenyúlt, megfogta a kezem, már azt hittem, itt a következő tabu…
De nem!!
Határozottan megkért, hogy csúsztassam az ujjaimat a kelyhe mélyére. A vágy pillanatok alatt vált szenvedéllyé, majd újabb pillanatok múlva, katartikus beteljesüléssé.
Megpróbáltam hagyni visszatérni. De nem engedte, hogy ezt passzívam tegyem. Még nem engedte öle szorításából az ujjaimat, megvártam míg megnyugszik és lassan visszaereszkedik a mennyből a földre.
Ezután már végképp nem tudtam elkerülni a sorsom. Ütött a kivégzésem órája.
Megkérdezte, hogyan szeretném.
Sajnos, a végig, nem opció nála.
Nem skáláztuk végig a lehetőségeket, de meglepődnék, ha nem találná meg valaki az ínyére valót. A fölémhajolósat választottam.
Sokadik helycsere. Kézbe vette, de kizárólag szájjal, nyelvel izgatott. Szenvedéllyel, élvezettel, pont mint kb. félórával korábban tette az első felvonásban. Mindent megtett, hogy ne legyen befejezetlen ez a szinfónia. Ezt kézrásegítéssel abszolválta, gyakorlott mozdulatokkal csalogatta utolsó útjukra az utódokat. Nagyon nehéz dolga nem volt, mert villámgyorsan egymásra hangolódtunk. Az együtt töltött óránk, végig kihegyezve telt.

A kölcsönös francia alap, még csak a 90 perces program sem szükséges hozzá. Jó pont! Sajnos a csók és a végig nem opció.