A Ninával való találkozás régóta a bakancslistámon volt, de valahogyan csak mostanra sikerült összeszednem a bátorságot, és a tettek mezejére lépni.
Telefonon hívtam szombaton délelőtt. Buszon ült, a naptárja nem volt nála. Megkérdezte, hogy megcsörgethet-e később. Persze, igen, tetszett ez a figyelmesség. Aztán később megbeszéltük, hogy hétfőn kora délután mennék, másfél órára, ezalatt megpróbálnék társaságát élvezve kétszer is boldog lenni, ha lehetséges. Nina erre azt válaszolta, hogy "Ó, hát persze, rajtam nem múlik, volt, aki itt hatszor is boldog lett ennyi idő alatt"...;))   Örültem a pozitív hozzáállásnak, és biztosra vettem, hogy valójában az első perctől az utolsóig boldog leszek, ha találkozunk. Az egyeztetés során nem kért aznapi megerősítést, de ilyesmit olvastam az adatlapján, szóval délelőtt írtam neki egy kétsoros sms-t, amire perceken belül jött a megnyugtató, kedves válasz.

Egy órát autóztam, a végén fel a budai hegyekbe. A térképen kellő pontossággal van megjelölve a cél, ami autóbusszal is megközelíthető. A cím  és az egyeztetés során kapott leírás birtokában az odajutás garantált, lehetetlen eltévedni. Parkolni száz  méteren belül sikerült. Parkolóórát nem láttam, miluláscsomagot nem találtam.

Odaérve telefonon kaptam a további útmutatót. Pár lépcsőfok könnyed leküzdése után nyertem el a bebocsátást. A lakás számomra tökéletesen alkalmas volt, de nem is amiatt mentem. A szobában a kinti kánikula ellenére egész jó idő fogadott. A földön tatami, mellette tükör. A ruháimat egy kis kanapéra tudtam pakolni. Nina kikísért a fürdőbe, és udvariasan elnézést kért, amiért pár percig még zúgni fog a mosógép. Jólesett, hogy erre is kiterjed a figyelme, de számomra ez teljesen természetes jelenség, hogy a használt textileket kimossuk. A szobába amúgy sem hallatszott be a hangja. A fürdőben megvolt minden, ami ilyenkor kell. Tusfürdő tekintetében nem vagyok válogatós, de szerintem bőven volt választék. Szájvizet is használtam.

Ő az. Igen, Ő AZ ! Így, nagybetűkkel.
Pontosan rá számítottam, hiszen "jó ismerősöm" régóta.  Van itt az oldalon feltöltött videója, fotója pont elég, száz százalékos az egyezőség, felesleges részletes személyleírást adnom.
Ha már szóba került a felesleg: szerintem nincs rajta egy gramm sem, szerinte van, és "bizonyítékként" második próbálkozásra sikerült a belső combján 2 cm nőies szövetet összecsípnie....
Iszonyatosan jó nő, tetőtől talpig! Nagyon a zsánerem.

Felvezetés, masszázs, levezetés, ez volt a terv, miután újra tisztáztuk, milyen lehetőségekkel élhetek Nina kezei között. Biztosítottam róla, hogy óriási önkontrollról fogok itt ma tanúbizonyságot tenni.
A masszázshoz hasra fordultam a tatamin, keresztbe, hogy a tükörből jól lássam Őt.
Megkérdezte, hogy milyen olajat használjon,  illatosat vagy illatmentest. Jólesett ez a figyelmesség is, de rábíztam. Kellemes illatút választott. Átmasszírozta a combjaimat, fenekemet, hátamat. A masszázs ereje igényeimnek megfelelően alakult. Külön köszönet Ninának, hogy nem hívta fel a figyelmemet a nyilvánvalóan  gebe tartásomra és a csomóimra. Igen, mindannyian tudjuk, hogy ez van, szerintem pár csomót azért szétmasszírozott, úgy éreztem. Az idő múlásával a fülembe súgta az ilyenkor szokásos varázsigét, mire rekord gyorsasággal perdültem a hátamra.

Tehát ezzel indítottunk, lingam masszázs, olajjal. Nina ügyesen csűrte, csavarta, simogatta, dörzsölte, egy kézzel, két kézzel, őrjítően a szemembe nézve. Közben simogatni, ölelni, puszilgatni lehet. A puncit kivéve. Amit egy képzeletbeli tanga eltakarna, az a terület számít tabunak. A tanga természetesen lekerült az elején.
A háttérben kellemes zene szólt, de egyáltalán nem arra figyeltem, hanem végig beszélgettünk, izgi dolgokról. Az elsőt ennek ellenére elég sokáig bírtam. Tisztogatás, rehidrálás után jött a masszázs. A masszázs utáni fordulást követően kaptam egy csúszka masszázst több irányból. Egyik alkalommal 69-es pózban találtam magam, úgy izgatott, hogy két kezem a fenekén, kívánatos puncija az orrom előtt volt pár centire. Kajánul hátranézett a válla fölött, twerkelt egyet, és megkérdezte: Most mit csinálsz, gyakorlod az önkontrollt? :)) Hát igen... Éppen azon morfondíroztam, mit tennék a lopott bringával.... :D
A farkam szerintem ekkor kezdett újra éledezni. Aztán  keze ügyébe vett, most hátulról közelítve, a tükörrel szemben. Majd oldalról, majd szemből, forogtam mint a ringlispíl. Látta rajtam, hogy feszélyez az idő múlása, nyugtatott, biztatott. Folyamatosan a kedvemben járt. Akkor tudtam ellazulni újra, mikor kiderült, hogy nem vár utánam senkit, nem siet sehová, és villámgyorsan megbeszéltük a hosszabbítást.
Úgy cuppogott a kezei között a farkam, mint egy lucskos punciban. Végül sikerült másodszor is elélveznem. Ez hosszabb út volt, mint az első, mindketten láttuk, de egyetlen pillanatra sem csökkent a lelkesedése, minden mozdulatával az én javamat kereste. Az idővel sem foglalkozott, sőt, felhívta a figyelmemet arra, hogy nem kell sietnem tusolni, van még negyed órám.
A fürdőbe induláskor száraz törölközőt ajánlott, újabb figyelmesség, de nem éltem a lehetőséggel, jó volt nekem az első.

Borítékban, magamtól előre másfél óra, majd ezt a végén időarányosan kiegészítve. Ha valakinek ez a lényegtelen infó számít, a borítékom a távozásomig az asztalon maradt, így a negyedik szál virágot nyugodtan a másik három mellé tűzhettem.