Telefonon kerestem és visszacsörgetett, amikor neki is jó volt. Megbeszéltünk egy 1 órás randit kora délutánra. Mivel szabin voltam, így nem volt olyan nehéz dolgom időpontot egyeztetni vele.

Az új tetthely a Lehel tér környékén van (anno még a Béke téri lakásában találkoztam vele). Én gyalog mentem, mert nem lakok túl messze. Szerintem a parkolás nem vészes, tömeggel pedig kifejezetten könnyű.

A lakás teljesen rendben van, de nem azért mentem, hogy ezt feltérképezzem, voltak ennél izgalmasabb felfedeznivalók is. Van egy apró kutya is a lakásban, de nincs a szobában az akció alatt és a cipődet sem fogja szétszedni.
Miután megérkeztem csak pár szót váltottunk, nem futottunk tiszteletköröket, szerintem neki nem is stílusa. Megmutatta mit hol találok és mentem is egy gyorsat zuhanyozni. Ugyan sétatávolságról jöttem, de megtiszteltem vendéglátómat egy gyors felfrissüléssel. A higiéniára nincs panaszom.

Jázmin testét már sokan megpróbálták körülírni, több-kevesebb sikerrel. Aki szereti a sportos, feszes testű lányokat, az a lehető legjobb helyre jön. Fantasztikusan váltakoznak a síkságok és domborulatok, végtelenül el lehet veszni a csodás cicik, combok, popsi bűvöletében. A cicik olyan szép szabályosak, hogy már az egyfajta elégedettség-érzést ad, ha csak nézegeti őket az ember. De simogatni, markolgatni, játszani a kemény halmokkal maga a csoda. És amikor azt mondom kemény, akkor úgy is értem, hogy kemény. Jázmin pedig biztosított afelől, hogy strapabírók is, nem finomkodásra termettek.
Elnézést, hogy ennyire leragadtam a ciciknél, de én nagyon imádom a nagy, szilikonos melleket. A lényeg, hogy a képek alapján senkit nem fog csalódás érni.

Miután végeztem megintcsak tétovázás nélkül belecsaptunk a lecsóba. Jeleztem, hogy az első kör valószínűleg nem lesz hosszú, mert sajnos nem vagyok igazán edzésben ilyen téren, úgyhogy franciára szorítkoztunk. Igazán élvezetes volt minden pillanata, Jázmin itt sem finomkodik, hatalmas elánnal kényeztetett. Közben a kezeimmel próbáltam mindenhol egyszerre ott lenni, hihetetelenül vonzza az ember kezét ennek a gyönyörű testnek minden porcikája. A végére egy kicsit a cicik közé tettem a farkamat, de itt már nagyon csúcsra voltam járatva, el is sültem. Itt sajnos becsúszott egy kis baki részemről, nagyobbat lőttem, mint amire számítottam, úgyhogy nyakon felülre is jutott belőle. Sűrű elnézések közepette sietve letörölgettem magamat róla, majd én is megtisztogattam magam. Amig kettőt szusszantam, Jázmin hozott nekem egy kis vizet, majd pihenésképpen felajánlott egy masszázst, de inkább én gyúrtam át a hátát. (Nyilván azért is, mert addig is láthatom a testét és persze a szuper fenekén ülhetek.) Azt mondta jól esett neki a masszázs, ami jól esett. A végén kértem, hogy forduljon meg és bevetettem magam a combjai közé. Nagyon jó volt nyalakodni és noha nem sikerült a csúcsra vinnem, azért itt is megdicsért, ami újfent jól esett.
A második körben a hagyományos pózokat vettük át, missziben kezdtünk, és már megint nem tudtam eldönteni, hogy a nyakamba tett formás lábaiba vagy a remekbe szabott cicikbe kapaszkodjak. Az élet kemény döntései ezek, kérem szépen. Szereti a kutyapózt, úgyhogy az ajánlatára váltottunk, a térdelősből itt aztán lett álló (nekem) és fekvő (neki) is. Ekötzben tovább lehet bámészkodni, az a kerek fenék, az izmos hát és az a derék és vállak, amik szinte kiabálnak, hogy kapaszkodj belém...
Itt egy kicsit elmosódnak az emlékek, de azt hiszem így is ért a vég.
Felajánlotta az újabb tusolást, de inkább még magamon akartam tartani az együttlétünk emlékét, amíg hazaérek.

Ezúttal nem kértem extrákat, az alap dolgokkal teljesen meg voltam elégedve.
A kis borítékomat az ágy mellett álló komódra tettem.