A hirdetését innen ismerem, még évekkel ezelőtt jártam nála először, aztán sok idő eltelte után mégegyszer, akkor nem nagyon emlékezett rám, ami annyi idő eltelte után megbocsátható volt. Most pedig harmadszor is ide sodort az élet. Személyes üzenetben írtam rá délelőtt, hogy akad-e szabad időpont aznap, és egy délután 3 órás javaslatot kaptam is nem sokkal később. Ez nekem elég késői volt, így jó egy órát hezitáltam, hogy tudom-e úgy intézni a dolgokat, de végül VTR-en lefoglaltam az időpontot. Vártam-vártam, de csak nem érkezett visszajelzés, eltelt egy óra, még egy óra. Végül szomorúan ráirtam, hogy úgy látszik lecsusztam időpontról, amire a válasz a VTR jóváhagyása és egy "Nem :)" volt. Telefonon nem beszéltünk, de tudom, hogy ő kezeli.

Vtr-en jön a pontos hazszam, a további bejutasi teendők pedig telefonon. Ház környékén a parkolás necces, lurdy parkolóban viszont ingyenes az első 2 óra, amibe egy órás találkozó esetén pont bele lehet férni. Innen kb 7-8 perc séta, bátrabbaknak át lehet ugrálni a villamos sineken
Ja igen. Villamos a környéken jár. Szokásomhoz híven időpont előtt negyed órával már a telefont markolasztam, majd 55-kor hívtam. Úgy tapasztaltam, hogy az időpont előtt 5 perccel a legjobb mindenkinek, így van idő bejutni, feljutni, nem kell kapkodni. Ezt sajnos nem vette fel, majd egeszkor ismét csörögtem, ezután pedig ő csörgött vissza, így kaptam meg a bejutasi infókat. Jó lenne erre valami íratlan szabály, hogy mikor csorogjunk, kíváncsi vagyok, másoknak mi a bevett modszer. Nem szeretek kapkodni sem, de a lépcsőház előtt várakozni sem. Nem baj, nem volt gáz, gyakorlatilag pontban az időpontkor bejutottam a házba.

Lakás teljesen rendben van, fürdőben talán 3 féle tusfürdő, szajviz, üveg felespohar a szajhigenia végett, nagy törölköző. Szoba tiszta, francia ágy nagy és kenyelmes. 1 szoba plusz a fürdőszoba az egész ingatlan, célnak pont megfelelő. Klíma nincs, de nem is szeretem. A szobában kellő számú szekrény a ruhák, ingóságok, rozsaszalak elhelyezésére.

Régebbi képekkel hirdet, de ez nem baj, csak tény. Egyébként az adatok megfelelnek a valóságnak, nagyon szép arca van, ami érdekes módon nem a nőideálom, de mégis van benne valami, ami megfogott régebben is és azóta is. Végig úgy éreztem magam vele, mintha egy lány baratomnal lennék, akivel megdumáljuk az életunk dolgait, aztán levezetjuk a feszkultseget, és mindezt a legnagyobb odaadással, mert nincsenek egymással szemben elvarasaink, félelmeink, csak a kölcsönös bizalom, és az akarat, hogy most jót tegyünk egymásnak. Fekete fehérneműben és lenge fekete hálóing szerusegben fogadott. Rögtön azzal kezdte, hogy a mellein nemrég korrekciós beavatkozás történt, ami egyrészt a méretek csökkenését okozták, igy ha kizárólag a gigaszi mellek miatt jöttem (spoiler: nem, Fanni, nem azért mentem, hanem a szuper kedvességed miatt), akkor nem sértődik meg, nyugodtan elmehetek. Maradtam, nem bántam meg. Másrészt mondta, hogy viszonylag frissek a hegek, ha szeretném, leveszi a melltartót, de csak óvatosan. Nem akartam óvatos lenni, és az ő kényelmét is szem előtt akartam tartani, így mondtam, hogy hagyja magán nyugodtan. Ezek még megbeszéltük az én műtéteimet is, amitől sajnos én se szebb nem lettem, se jobban nem érzem magam :D Megtiszetlo hogy a sok év alatt 3 ittlétem alapján visszajaros vendégnek kategorizált, és úgy is bánt velem, mint akit ezer éve ismer. Eddigre le is pakolasztam minden ruhámat, így megindultam a fürdő felé. Ja igen, a külső. Sok tetoválás, kézen, lábon, orrpiercing, ami iszonyat jól áll neki. Nem vékony, nem vastag, nem is homokóra, de pont jó. Szuper mosoly, szuper igéző szemek és száj.

Fürdőből visszaterve ágy mellett állva várt, melltartóban, de már bugyi nélkül. Állva elkezdtuk egymást simogatni, és először visszafogottabban csókolózni, aztán egyre lazábban, természetesebben. Közben Fanni keze hamar megtalálta a helyét, és a következő egy órában kevés időre engedett el. Ez profizmus, vagy csak ösztönös, de zseniális, hogy egy pillanatra sem hagy lankadni, nincs az, hogy na jó, most te jössz, és elfekszik. Folyamatosan kézben tart, és izgat, nem hagy kizokkenni, ha csak én nem kérem külön. Ezután az ágyra feküdtünk egymás mellé, és ott folytattuk a csókot, ami már-már zavarba ejtően valóságosnak tűnt, vagy csak én éltem meg így, de semmiféle korlátot nem éreztem közben. Persze kézzel mindketten folytattuk egymás izgatását. Nem tudom mennyi idő telt így el, valószínűleg sok, de nem akartam abbahagyni :D ezután lassan lejjebb csúsztam és bemutattam a francia tudásom legjavát, majd ő következett. Őt nem kell ilyen téren irányítani, tudja, mi kell a férfinak, és még is adja neki. Mélyen, változatosan franciázik, mindenre odafigyelve, meg sem mertem szólalni. Az aktushoz a védő felszerelést egy pillanat alatt patintotta fel, és lovagló pozíció következett. Itt folytatni tudtuk a már-már tökéletes csók hadműveletet. Egy idő után mondta, hogy kissé elfáradt, mi lenne ha cserélnénk. Mondtam neki, hogy ejnye, pedig a mozgás nagy részét én műveltem, de egy fene. Misszionáriusban folytattuk, egyszerűen csak olyan pozíciót kívántam, ahol szemtől szembe lehetünk. Itt is én diktáltam az ütemet, néha lassitva, nehogy véget érjen. Végül még 69-et is kipróbáltuk, majd csak ő franciazott és így lett VSZ. Ezután még folytattuk a korábban megkezdett beszélgetést, majd tusolas és el.

Nem tudok extrákrol, nem vettem igénybe semmi ilyesmit, elején rendeztem, az egyik szekrényen elhelyezve.