Nabut

Négykezes masszázs

május 16. 07:04:27

Nabut
V.I.P. Soktényzős egy páros tartós megléte.Ahhoz hogy jól működjön és sokáig, két lány szerencsés megismerkedése kell.Már nem csak "üzlet" ez, bizalmon és összhang is szükséges. A szervezési nehézségek pedig tovább bonyolítják.Jó helyen keresgélsz, nekem volt ilyen, de azota csak a halvány remény. Majd talán..Addíg is a jó bevált módszer!

Milyen a jó barátnő-feeling?

június 3. 07:20:10

Balazs11
Éló lexikon jaj dejó ezt olvasni, Yade!

Liza Szösszenetek (Berni a "keresztanyu :))) )

február 22. 06:54:05

LizaRókatündér
inaktív Nem is kell Észak Koreáig menni, ha összehasonlítást szeretnénk...
Nyugi... Jón majd más, akit szintén jó lesz olvasgatni :)
Puszi

Liza Szösszenetek (Berni a "keresztanyu :))) )

február 22. 06:54:05

LizaRókatündér
inaktív Nem is kell Észak Koreáig menni, ha összehasonlítást szeretnénk...
Nyugi... Jón majd más, akit szintén jó lesz olvasgatni :)
Puszi

Kérdések Hirdetőktől és Hirdetőknek!

2025. október 14. 23:09:59

Őrült_professzor
Törzsvendég Elnézést, én úgy értettem.:)De ha már az én kommentemhez szóltál hozzá, légy szíves fejtsd ki, mire gondoltál. Szeretem érteni a dolgokat. :)

MT tapasztalatok, tanácsok...

2025. november 19. 13:57:41

vénkecske52
V.I.P. Érdekes eszme futtatás... A pénz,ha kevés ha sok,csak gond.
Mit nem kaphatunk meg,amire Dariusz kincse sem lenne elegendő: a jó kedély, elégedettség, empátia, segítő készség, nyugalom,stb.
Ismerek olyat aki nem kevés pénzből él mégis morcos , elégedetlen, és olyan ember is van aki a kevés mellett is jól érzi magát,mert kiegyensúlyozott , mértéktartó polgár. Hogy az oldal tematikájánál maradjunk,aki tudja mennyiből gazdálkodik,és ebből mennyit szán a *kéjre*... Valamikor hetente egyszer ettünk húst!

Filmfanatikusok

június 11. 07:48:59

ilko
V.I.P. Addig pedig jöjjön egy számomra rendkívül kellemes meglepetés.

Megszállottság (2025)

Az év horrorszenzációja egy olyan puzzle darab, mely régóta vár arra, hogy valaki elhelyezze. Mitől fél a mai ember? Nem a baltás gyilkostól, az álombéli rosszakarótól, a tévéből előbújó kislánytól, a kísértetektől, vagy azoktól, akik lassan felénk sétálnak. A Megszállottság (Obsession) főgonosza a saját vágyunk, ami valóra vált, és szép lassan tönkreteszi az életünket.

A fokozatos elmagányosodás korát éljük – ezt erősítik meg különböző szociológiai kutatások is, és nem túlzottan meglepőek az eredmények. Eleve a jelenség, hogy férfiak vagy nők egyre több időt töltenek egyedül, és érzik magányosnak magukat, egy technológiával átitatott korban aligha számíthat újszerű gondolatnak. A világ tudása, a szociális kapcsolatok, a tájékozódás, a szórakozás mind egyetlen gombnyomásra költözött tőlünk, ha pedig nem akarunk lemaradni, könnyebb azt választani a felzárkózás érdekében. Az interperszonális kapcsolatok így nemcsak az együtt töltött alkalmak számában változnak, de újak is sokkal nehezebben köttetnek, fejlődnek.

A Megszállottság nem elsősorban a magányjárványról beszél, de nem is születhetett volna máskor, mint a COVID-dal megalapozott 2020-as években, amikor az egymástól elkülönülő férfiak és nők más-más módon küzdenek meg az új helyzettel. Van, aki dühvel, radikalizálódással reagál, de tény, hogy gyakran öngyilkosság is a vége az egyedüllétnek. Mindez azért is lehet, mert rengetegen a lelki békét, boldogságot egy másik személy validációjától teszik függővé. Azt viszont több kutatás is bizonyítja, hogy nincs igazi különbség a női és férfi magányossági statisztikák közt, csupán az utóbbinak komolyabb visszhangja van a közéletben. Nemcsak azért, mert az Andrew Tate-féle, túlbeszélt, szellemi kútmérgezők elragadják a férfiak öntudatát, és beléjük nevelnek egy káros idolt, hanem mert az egyedülálló nőknél nincs egy ilyen egyértelmű példakép, aki vinné a nemi közbeszédet egy irányba.

Mi az egész alapja tehát? A MeToo óta elbizonytalanodott közeledési határok, a folyamatosan kopó és alakuló nemi szerepek, vagy a már említett technológiai falak? Curry Barker rendező szerint az alapvető és világos kommunikáció hiánya: se a két központi szereplő, se a két periférián lévő barát nem azt mondja, és nem azt közvetíti magáról, amit valójában éreznek, vagy amilyenek igazából. A látszatvalóság, amelyet az életszimulációjukban rendeznek be pedig azzal borul fel igazán, amikor egyikük – egy varázskívánság hatására – elkezd nagyon frontális és egyértelmű lenni, annyira, hogy az már ijesztővé válik.

A Megszállottság közepén ugyanis ott van a bétaférfiak mintapéldánya, Baron, becenevén Bear (Michael Johnston), aki szerelmes munkatársába, Nikkibe (Inde Navarrette). Hogy ez viszonzatlan-e, az nem derül ki, hiszen Bear arra se képes, hogy egyenesen odaálljon a lány elé és vallomást tegyen, helyette egy bóvliboltban talált kívánságfűzt vásárol, egy kétségbeesett pillanatában pedig használja az eszközt annak rendeltetése szerint: azt kívánja, Nikki mindennél jobban szeresse őt, majd eltöri az ágat – a lány pedig azonnal megváltozik, és elkezdi keresni a fiú társaságát.

A film megtagadja annak az értelmezését, hogy Baron részéről ez jó döntés volt-e:

Nikki átalakulása már a kezdetektől nagyon szélsőséges kilengéseket eredményez, és a mézeshetek (inkább napok) se tartanak sokáig, mígnem átvált a lány egy őrjöngő pszichopatába, akit a fiún kívül senki más nem érdekel. De annyira nem, hogy amíg az távol van, az ajtó előtt állva várja, és még vécére is „elfelejt” kimenni, sőt, a szerelme toporzékoló hisztibe, kizsákmányolásba, majd vérengzésbe torkollik. Ilyen szempontból a Megszállottság folytatja a kívánságokról szóló filmek toposzát: aki ilyen döntésre szánja el magát, csakis nagyobbat veszíthet általa, és egyetlen kívánalma az lesz a végére, hogy jusson vissza a történet a békésnek mondható alapállapotba. A Megszállottság viszonylag hamar lefekteti azt a szabályt is, hogy nincs visszaút, itt valaki halálával kell végződnie a párkapcsolati mexikói felállásnak.

A Blumhouse projektje, amelyet a huszonéves Curry Barker készített, hiánypótló darab. Roppant kellemetlen partnereket és feleségeket láttunk már filmen, de a „túlzottan ragaszkodó barátnő” mémet legyártani egy horror keretén belül ilyen hatékonysággal még nem sikerült. Már csak ezáltal is kuriózum a Megszállottság, amely nagyon egyenes vonalon, bébiléptekben halad végig a biztosan sötét és kegyetlen végkifejletig – ez az utazás rém szórakoztató, tele rengeteg fekete humorú pillanattal, amelyet aláhúz, hogy Barker jól használja a szituációs komédiát, illetve Inde Navarrette egyáltalán nem kabarészerű, hanem nyugtalanító alakítását.

Nikki azért rémisztő, mert rettentő kényelmetlen látni, ahogy valaki ebben a korban ilyen játszi könnyedséggel dobja el magától az autonómiáját, és válik a kapcsolat egyenlőtlen felévé, egyfajta szolgává. Nem fél a megalázkodástól, az önmagának ártástól, nincsenek igényei, csupán az, hogy szeresse a hozzá tartozó férfit: a mérgező férfigondolkodás túlzásba vitelével jópofa fricskát tol tehát a nézők arcába a film. Azt azonban nem merte meglépni Curry Barker, hogy a karaktert az elejétől fogva ilyenné tegye, muszáj volt beleírnia egy mesebeli kívánságot, amely a visszájára fordul, így levéve a terhet a nőről és átrakva ezt a mindent megkerülő, állandóan szorongó (anti)hősre. Michael Johnston egy kevésbé látványos szereppel, de ugyanolyan nagyszerű alakítást hoz, rengeteg különböző stációval.

10/10 (imdb: 8,1/10)

Szerelem a vendég és a szolgáltató között. <3 :)

április 3. 09:57:11

Sára13
V.I.P. SZTÁR Azt a mindenit 🥰
Már versbe is lett(em ) foglalva 😉😊😚
Itt a városba ,ahol sok ember van ?? Ettől él szerényebb vagyok 🤣

Hölgyek hozzáállása Magyarországon

2024. július 29. 08:54:32

ANFIELD_ROAD
Éló lexikon Az elején Ők is azok voltak.

Emlékszem, volt egy promóciós fotózás, rajtuk kívűl még 3 Hölgy volt ott.
Öten voltak, öt féle szállodai igény, 5 fajta reggeli, ebéd valamint vacsora.
De, Halinka és Beata rájött, hogy nem igazán tudnak kibillenteni napi nyugalmamból. Pedig próbálkoztak rendesen.

Ezek az allürök valahol a szerződés számait szeretnék emelni. Mára már mindenből egyformát fogyasztanak!

Off topic

április 18. 19:08:37

ElectricJoker
Törzsvendég Fontos nap a mai; az análszex világnapja. 🥂🥂🥂🎆🎆🎆