vándorló

Rang: Mindentudó

10 évnél régebbi tag

Utoljára aktív2026-09-04 21:16:25

Előfizetésnem prémium

Pont13208 pont

Ajánlások ?15 pont

Ajándékdoboz30 db kinyitva

Jelenlegi hibapontszám:nincs

Színsémaalapértelmezett

Üzenet küldés

Játékok

(kattints a jelvényre a részletekért)

Ismerős

vándorló beszámolói

Besorolások

istennő4

felejthetetlen9

nagyon jó15

jó19

Státuszok

aktív43

inaktív4

ellenőrzött47

Összes beszámoló listája

vándorló szexguru.hu bejegyzései

Még nem küldött be infót.

vándorló beszámoló értékelései

jól megírt 1932

átlagos 611

lehetne jobb 271

indokolt 1

vándorló beszámolóit így értékelték

Jól megírt2874

Átlagos1446

Lehetne jobb265

Indokolt146

vándorló kedvenc fórum témái(10)

Filmfanatikusok

August 29. 08:17:18

SimiSoma
V.I.P. Ugyan se animekedvelő, se pszichológus nem vagyok, véleményem van. Lehet, hogy pont annál inkább... Gyerekkorunk meséi általában felnőttekről szólnak, mert a gyerekek tudják, hogy egyszer felnőttek lesznek, és bizonyos fokig vágynak is erre. A mesék részben a felnőtté válásra készítik fel a gyereket. Másrészt a meséket felnőttek találják ki, a saját élethelyzeteik, álmaik, vágyaik, tapasztalataik jelennek meg bennük fantasztikus formában. De a mi meséinkben, kevés kivétellel, a felnőttek valóban felnőttek, a gyerekek valóban gyerekek. Ám az állatmesékben az állatok emberként viselkednek és kommunikálnak. Egy ET ezt már furcsállaná, nekünk nem az. Innen már csak egy lépés, hogy a gyerekek, akikkel a néző-hallgató gyerek könnyen azonosul, szintén felnőttként viselkedjenek. A nyugati kultúrában sem példátlan, csak kivételes. Távoli népek eltérő kultúráiban nem csoda, ha az ilyen kivételek gyakoribbak, esetleg tipikusak. Az adott kultúrát jobban ismerők talán meg is tudnák okolni ezt a jelenséget. Talán gyorsabb, erőltetettebb a felnőtté válás folyamata.
Adós vagyok a példákkal. Gyerekkorában ki ne alakított volna híres felnőttet játék közben? Winnetou, sárkányölő lovag, Kloss kapitány, Ivanhoe, d'Artagnan csak néhány példa. A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc), a Kétévi vakáció, a Tizenötéves kapitány (Jules Verne), extrém példaként A legyek ura (William Golding), amelyek már serdülő fiúkról szólnak, szintén a nyugati kultúra termékei. Biztos van még számtalan, hirtelen ezek jutottak eszembe.
Ilkonak nagyon igaza van abban, hogy akkor érdemes gyerekszereplőket alkalmazni, ha a mögöttes mozgató okok közül teljesen ki akarjuk kapcsolni a szexualitást. Mert másképp nehéz. Még öreg szereplőkkel sem nagyon megy (pl. Walter Matthau és Jack Lemon szomszéd nője filmjei). Nőmentes közegben (börtön, katonaság) még kevésbé, ott folyton a szex hiánya körül forognak a gondolatok. A társalgás nem különben...