ChloéGirl

Filmfanatikusok

October 27. 12:32:14

ilko
V.I.P. Rég jártam erre, de ami késik, nem múlik...:)

Frieren S02:

A narratíva, a stílusa, a történet, a megvalósítás, az pontosan ugyanolyan jó volt, mint a korábbi szezonban. A maga módján bámulatos, mennyire érett az egész megközelítés, mennyire jól sikerül átadnia a tapasztalással járó keserédes bölcsességet, az életben megismerhető veszteségeket és örömöket, hogy mennyire jól átérezhetővé sikerül ezeket tenni.

A nagy egészet tekintve egyébként a főszál, miszerint el kell jutniuk hőseinknek a Mennybe, úgymond nem haladt sehová. Afelé tartottak, de a cselekmény továbbra is azt hangsúlyozta ki az utazás által, hogy milyen a vidék, milyenek az emberek, illetve hogy mit éltek át addig, amihez olykor Frierennek is köze van, hisz kb. nyolcvan évvel korábban járt ott már a hősök csapatával, vagy akár alakította is a népek sorsát.

Az ezekkel kapcsolatos visszaemlékezések még mindig kiemelkedően jók. A maga módján roppant szokatlan, hogy egy történet arra szánja olykor az idejét, hogy már halott karaktereket mélyítsen, bár a trükk nyilván az, hogy az ezeréves Frierenre mindent át lehet kötni, mert olyan mint Elrond a Gyűrűk Urából. Ő már akkor is ott volt.

Az évad cselekményéről csak rövidebben, nem nagyon fogok szpojlerezni, igyekszem minél általánosabban megfogalmazni, mert a Frieren tipikusan az az anime, aminek hiába mondanám el egy konkrét történését, úgyis az a legfontosabb, hogy ez milyen hatással van a karaktereire. Egyértelműen azok árnyalása, építése áll a középpontjában, az hogy ehhez legyőznek mondjuk egy sárkányt, nem számít, mert ebből nem derül ki a lényeg.

A tíz rész bár nem volt valami izmos mennyiség, főleg hogy itt nem hosszabbítottak egyik epizód játékidején sem, mint mondjuk a szezon egyéb animéiben, lásd Oshi No Ko vagy Sentenced to Be a Hero. Ettől függetlenül jutott idő Fern és Stark randijára is, ami egy visszatérő poén volt már, és bevallom én ettől többet vártam, mint amit kaptam. Nem állítom, hogy rossz lenne a végeredmény, inkább csak hiányos.

Rengeteg múltidézést kaptunk, hol szívbe markolóakat, mint mikor Himmel naplóját kellett megkeresniük, aminek a konklúziója kiváló volt, jobban nem lehetett volna megvalósítani, mert így sikerült érzékeltetni, hogy Frieren is megváltozott az elmúlt évtizedekben, és hát valahol erről szól az egész anime.

Olykor pedig szórakoztató ökörségeket, mint mondjuk az évad eleji menekülés, de ha mélyebbet akarnék említeni, akkor pedig a szezonzáró epizód végét említeném, ahol egy korábban egyáltalán nem fontos dolog vált azzá Frierennek egy nyolcvan évvel ezelőtti tapasztalat miatt. Tudom, hogy körberajongom már a sorozatot a kritikában, de pont az ilyen húzások miatt olyan kiemelkedő a narratíva. Tényleg olyan, mint maga az élet, egy megfontolt felnövéstörténet, ahol a karakterek lelkének kellett megérnie. Bámulatos.

Illetve kaptunk egy nagyobb csatát, ami három epizódon átívelt, mindezt egy kiirtott falu és annak rejtélye köré húzva. Már csupán ennyi is érdekessé tette volna az egészet, ahogyan szépen lassan rájönnek, hogy milyen démonnal állnak szemben és mennyire veszélyes ő, de ide még becsempésztek két korábbi szereplőt az első évadból, akik által szintén kaptunk élettörténeteket.

A látszólag sztoikus és mizantróp mágust, aki cserébe roppant erős, ugyanakkor látszólag csak a hagyománytisztelet miatt törődik az emberi értékekkel. Illetőleg a csupa szív, Frierenért rajongó papot, aki kihozza Fernből a féltékenységet azzal, hogy vele ellentétben ő leplezetlenül kimutatja, mennyire tiszteli és kedveli a tündét.

A kettejük között lévő kontraszttal mindegyiküket sikerült árnyalni, illetve ez Starkra és a sztoikus varázslóra is vonatkozik, hisz harcosunk szereti az embereket, mindig a középpontban van és mindenki jó emberként gondol rá. Kettejük beszélgetései a barátságról és a megküzdésekről bár nem különösebben hosszúak, de abszolút megszívlelendőek.

Talán ez a titka az animének, hogy hiába fantasy, hiába varázslat, hiába démonok és elfek, amit itt láthatunk, az bármelyikünkről szólhatna, mert ezek a tapasztalások, életbölcsességek nem animespecifikusak, hanem emberiek és hétköznapiak, csak nehéz kimondani őket. Persze lehet, hogy túlmisztifikálom, de én részben ezt is látom benne. Bár a szezon rövid lett, de a színvonal ugyanolyan lehengerlően minőségi mint korábban.

10/10 (imdb 8,9/10)