AdatlapÜzenet küldése a téma adminak, címzett: Karak811Tagok listája!Új tag meghívása a témábaMiért íródnak beszámolók? hozzászólásai
Mi ez a kérdés? -Hiszen ez az oldal lényege, a címe. Az itt regisztráltakat lehet egy közösségnek nevezni, akik önzetlenül nyújtanak egymásnak információt ? Valahogy furcsa nekem ez ebben az önző világban. Mindenhol csak a verseny van. Pl. a közlekedésben is csak a tülekedés megy, és az élet egyéb területein is. Ellenben ide beregisztrálnak emberek, és leírják a legapróbb részletességgel azokat a dolgokat, ami normális esetben a legintimebb magánügy. Vajon mi ennek a valós mozgató rugója ? Talán egyfajta exibicionizmus, ahogyan egy vadász mutogatja az általa letölt állatok kifőzött koponyáit másoknak? Vagy saját maguknak emléket állítani a kalandok ról, amit később lehet nézegetni mint a nyaralásról készült fotóalbumot? Esetleg az adott lánynak szánt kedveskedő ajándék? Figyelemre méltó az a szellemi munka, amit a felhasználók a beszámolók ezreinek a megírására fordítottak. Ha kiderülne a valós ok, akkor talán azon az analógián az élet más területein is meg lehetne mozgatni tömegeket, értelmes célok érdekében. ( Jelenlegi rangom nem teszi lehetővé, hogy a fórumhoz hozzászólást írjak. )
szerintem azért írünk beszámolót, hogy eldicsekedjünk, hogy milyen csodás lányokkal találkoztunk. Ez erős motiváció!
Azonban belefut olyan randikba is az ember, ami után akár órákig is rendezgeti a gondolatait. Amolyan nem gondoltam volna, hogy itt ilyen egyáltalán létezik. :D Ezt először persze megpróbálod leírni, ami akár még sikerül is, de ha még sikeresnek is mondható a beszi, a hangulatból akkor is nagyon kevés jön át. A hölgyek oldaláról szerencsére nincs kényszer így a találkozót, a randit végül magánban köszönöm meg és ebből kizárom a nagyközönséget, mondván, hogy úgysem értenétek meg. :D
A megírásához kell energiabefektetés, tehát kell valamiféle motiváció, valami késztetés.
Félreértés ne essék, nem akarok senkit lebeszélni, sőt inkább bíztatnák mindenkit az írásra, -egy ember véleménye ebben egyébként sem számít.
Mióta létezik a VTR, azóta a rang lépés nem akkora érv.
Pontgyüjtésnek is van hatékonyabb módja.
Részemről az emlékképek rögzítése talán a legfontosabb hangsúlyosabb funkció. Ha később elolvasom, jó visszaemlékezni a történtekre, ezt viszont írhatnám magamnak is, nem kellene közkinccsé tenni.
Van még egy dolog, ami nem volt említve, de szerintem sokat nyom a latba .
A visszajelzések, az értékelések.
Érez az ember egyfajta kihívást, hogy vajon hogyan értékeli a közösség az irományt ,a megmérettetés . Meg tudom írni úgy, hogy csont nélkül jól megírt legyen ?
Előfordult már olyan is, hogy a vendéglátóval megbeszéltük, hogy a diszkréció kedvéért jobb, ha nem jelenik meg beszámoló.
Egyszer pedig egy lemondott randevú után kínomba leszervezett randevú komoly csalódást okozott, amit szívem szerint megírtam volna, de úgy ítéltem meg, hogy valószínűleg nem maradnék hiteles, ezért inkább magamba néztem, levontam a tanulságot és hagytam a fenébe az egészet.
Sokan, sokféle okkal írnak beszámolót. Talán nem elhanyagolható, hogy van egy fázis, amikor az oldal egyes funkciói (hirdetések "elérése", arcos képek megtekintése, vtr bejelentkezés) csak bizonyos rang és/vagy vendéglátói ajánlás alapján lehet használni. Ehhez pedig beszámoló, beszámolók kellenek.
Valahol a YouTube on láttam egy, talán belgyógyász dr nőt, aki azt taglalta, milyen funkcionális különbségek vannak, egy nő és egy férfi agy kozott. Nagyon most nem részletezném, de sok férfi társammal egyetemben (nem állítom, hogy mindenkivel) pót cselekvések kellenek ahhoz hogy bizonyos információkat fel tudjunk dolgozni. Pl fizikai munka vagy egy beszámoló megírása.
Legelőször amikor bele csöppentem ebbe az érzékiségtől túlfűtöt világba, makdnemhogy képtelen voltam feldolgozni, felismerni, elfogani, hogy ez pont arról szól ami. A második randi végén szólt a lány" írd meg". Később jöttem rá, hogy az újra megélésse a történetnek segített feldolgozni azt a kusza fejvesztést, ami az inger szegény környezethez képest ért.
Persze nem vagyunk egyformák és általában különböző úton érkezik ide a vándor. De szerintem ez egy jó eszköz lehet arra, hogy az - elveszett-, rendet vágjon a gondolatai között.
Köszönöm a lehetőséget (ezt webinek :))
köszönöm , hogy elfogadtátok a meghívást, és ilyen tartalmas hozzászólások születtek.
Érdeklődve várom a további gondolatokat.
A saját nevemben beszélek (kivételesen :D), részemről komplex okai vannak a miértnek. Azt talán hagyjuk is, hogy azért írok besziket, mert ez az oldal lényege. A nagy többség ezt leszarja és én is, bár van bennem hajlandóság arra, hogy ha valamit kiveszek a közösből, akkor be is tegyek érte valamit. Én még hiszek a becsületkasszában. A "kukkolók", de még a regisztráltak túlnyomó része is viszont rejtve marad és nem ír beszámolót, max. olvas és egy viszonylag állandó, szűk réteg az, aki megörökíti az élményeit.
Egyrészt szeretek írni, grafomán vagyok és önjelölt pszichológus, szeretem azt hinni, hogy a szex útján jobban megismerem önmagamat és alkalmi partnereimet is. A megírt beszik segítenek őszintén szembenézni saját magammal, a vágyaimmal, a szexualitáshoz való viszonyommal és ezek felvállalására késztetnek. Annyi lehetőség van, hogy hazudjak saját magamnak az életben, próbálok legalább itt nem valóságot hamisítani, mert itt aztán semmi értelme nincs.
Másrészt, amikor leírom az eseményeket, újraélem az élményeket, ami tök jó. Aztán mi tagadás, van benne egy nagy adag magamutogatás, büszkeség, egofényezés is. Ezen felül kompetitív, teljesítményorientált és gyűjtögető alkat vagyok, szeretek listákat írni, pipálgatni, szeretem látni a haladást, ahogy nőnek a számok (pontok/xp/gyűjtemény stb).
Végül pedig ahogy Gina is írta, a beszik az én saját kis memoárom a múltbéli kalandjaimról. Segítenek emlékezni, amikor olyan könnyű elfelejteni nem csak a tegnapi jó dolgokat, hanem a pár órával ezelőtt átélteket is. Egyre gyorsabban és egyre több inger ér a világban, egyre nő a fogyasztás irama, volumene (ezt már nem csak a beszikre értem) és jó visszanyúlni a naplómhoz néha, régi istennőkön mélázni, eltűnt lányokon és egyszeri, megismételhetetlen élményeken merengeni.
Aztán régi motoros vagyok. LHV-ban kezdtem, kb. '99-ben. Ott eleve csak úgy lehetett valaki tag, hogy beszámolót írt, méghozzá rendszeresen, mert ha nem, kitettek, mint a cicát...
Aztán kaptam sok jó tippet, és kerültem el csúnya baklövéseket azzal, hogy mások írtak. Akkor én miért is ne tegyem?
Trófeát soha éreztem bele az "írói munkásságomba" :)
Elsőre : napló ,ami ugyebár az esetek többségében magánügy,és nem publikus ,eltekintve egy-két érdekes embertől,esetleg történeti keretből,korból valót !
Amiket felsoroltál az mind valós ok lehet . De mivel mindenki saját érzéseit,érzelmeit ,meglátásait foglalja írásba,az merőben más ,eltérő a többitől ! Kőkemény szubjektivizmus ! És akkor ráadásul ez egy "művilág" ,tehát még egy csavart is kap az érzet,mint a színházban ,bár tudod,hogy csak játék mégis akkor ott arra a rövid időre elhiszed,azonosulsz te is a szereplővel,ráadásul ez esetben részt is veszel az előadásban ! Sőt tevékenyen kiveszed a részed a forgatókönyv kitalálásában , esetleg utasíthatod is a "társszereplőt", akivel a darabban játszol,hogy mit hogyan tegyen. és mindezt megírjuk,ki -ki képességei és szereplési vágya szerint. Ám az eredmény melybe annyi időt és szellemi energiát fektettél_ a beszámoló _,itt marad elzárva a külvilágtól,csak a magunk és sok esetben a lányok örömére ! Sok olyan tényleg kitárulkozó intimitással megfűszerezve,ami bizony szűk környezetünkben okozna nem kis meglepődést !
Másodjára: sokan "kényszerből" írnak egyet kettőt,és gondolom nem egy olyan is van aki nem írt egyet sem ! Tehát általánosságokat írhatunk erről a témáról is, de nincs ,nem lehet azonos a motiváció,mint ahogy két egyforma ember sincs .......Éppen ezért az utolsó mondatodban leírt "utópisztikus" elképzelésed a tömegek értelmes célokért való megmozgatása kicsit naivra sikerült,bocs.! Ma az atomizált világban ahol a "légy önmagad,valósítsd meg a te(!) álmaid mert te megérdemled, stb " folyik minden média csatornából ,nehéz lesz ,majdnem hogy lehetetlen ! De közismert : a remény vész el utoljára.
Zárásként ,minden kérdésedre te magad megadtad a válaszokat is ! Kíváncsi vagyok a folytatásra.........
Most már megrangosodtam annyira, hogy írni is tudok bele.
Érdeklődve várok néhány gondolatot, ki-miért ír beszámolót ? Persze vissza is lehet kérdezni, hogy miért írjátok ezt ide le ?
- Fogalmam sincs, de hátha.
:)