Filmfanatikusok hozzászólásai

Kedves Ilko!
Az első évad már véget ért, de az értékelésed elmaradt, pedig nagyon kiváncsi lettem volna rá!!!!
Szóval Sárkányok Háza első évad?

Mivel most lesz egy kis idő filmeket nézni, úgy döntöttünk, hogy megtekintünk pár film-noirt. (Akár ismétlésképpen is, mert jómagam már láttam néhányat.) Mondjuk a 10 leghíresebbet. Mindegyikről írok majd pár gondolatot, de elöljáróban a műfajról pár szó, ha esetleg valaki nem ismerné.

A legelterjedtebb meghatározás szerint:

"A film noir műfajába azok a hollywoodi bűnügyi drámák tartoznak, amelyekben meghatározó szerepet játszik a sötét és pesszimista világkép, cinikus hozzáállás, az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció." 1941 és 1958 közötti alkotásokról beszélünk hivatalosan. Bár persze később is készültek film noirok, de 1-1 korszakot Hollywood szeret 1-1 filmmel kezdeni és zárni. Természetesen mindkét előbb említett filmről lesz majd szó részletesebben.

Andor S01

Kettős érzések vannak bennem. Azt hiszem a helyes megfogalmazás, hogy ez egy piszok jó sorozat, de nem SW univerzumba való alkotás. Lehet egyedül vagyok a véleményemmel, de nekem totál GoT érzésem volt SW köntösbe bújtatva. Más szavakkal áttértek a készítők (hogy csak ideiglenesen, vagy végleg az jó kérdés, a választ még nem tudhatjuk) a "gyermeki" alkotásoktól a felnőtteknek szóló művekre. Legalábbis ebben a sorozatban. Ezért van az, hogy megosztó és csak végleteket olvastam róla. Vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz. Középút nincs.

Teljesen szakítottak a hagyományos SW elemekkel úgy mint, látványos csaták, humor, lézerkard-párbajok, felszínes mondások stb. Ezzel szemben megjelent a lassabb, fokozatos kidolgozás, a jellemfejlődések, a szürke a fekete-fehér helyett, egyszóval a komorabb világ. Hogy ez mennyire SW és mennyire nem az, azt mindenki döntse el maga.

Nekem alapvetően tetszett a sorozat, mert bejön a komor, realisztikus világ, de készséggel elismerem ha a SW fanatikusok nem kis részének nem jön be, mert egyszerűen nekik ez az univerzum mást jelent.

9/10 (imdb 8,4/10)

Köszi Ilko a filmajánlókat.
A Szemekbe zárt titkok szintén nagy kedvenc! Legalább egyszer kötelező. Szerintem is 10/10, perpill nem tudnék érdemben hozzátenni a leírásodhoz. Az eredeti argentin természetesen.
Ricardo Darín mindig kiváló, más filmjeibe is érdemes belenézni.

Megnéztem ma az El cuerpot. Nemrossz, nemrossz, mondjuk 7/10. A felvezetés, meg úgy az egész jó végülis...de aztán felejthető. (nekem)

/SPOILER: M.N. Shyamalan 2010-es Ördög c műve jutott eszembe a végéről.../

Az egyik szereplő Belén Rueda korábbi Árvaház c filmje ami nagyon bejött. Szeretem a misztikus, light horror témákat.

Az Amíg alszolt betervezem majd.

Beleillik a posztodba A rejtett arc 2011-ből. Sokáig nem tudni mit nézünk; imádom az ilyet. Jó értelemben 'elaltat', miközben nem unalmas. Majd megjön az elég erős fordulat! ;)
Régen láttam utoljára, akkor nagyon tetszett. Imdb 7,3/10. Nálam 9/10

El cuerpo (A hulla) 2012

Az egyik legjobb spanyol thriller valaha. Végig fenntartja a feszültséget, a színészi játék kiváló, a végén a csavar pedig zseniális. Az operatőri munka és a zene tökéletesen visszatükrözik a nem épp pozitív világot a filmben. Akik kedvelik, ha valami nyomasztó, azoknak kötelező darab.
Legnagyobb erénye talán a titokzatosságában rejlik. Az egyik pillanatban azt hiszed, valamennyire már összeálltak a fejedben a kirakós darabkái, majd egy kisebb fordulatnak hála újra összekavarodik minden. És így megy ez, egészen addig a pontig, amikor már nyilvánvalóvá válik a képlet, szinte előtted a megoldás... és nem. Mert akkor jön a végső fordulat, amit egész ügyesen sikerült elrejteniük az utolsó öt percig. Még ha nem is üt akkorát, mint amennyire egy ilyen szépen eltitkolt utolsó csavarnak illene, de legalább tartogattak valamit a legvégére is, és ez mindenképp érdem.
Lényegében az El Cuerpo nem egy vérfrissítő darab, mert nem dolgozik egyedi fordulatokkal, de mégis nagyon ügyesen kavarja meg azokat, és ezáltal sikerül is elérnie a meglepetés hatását. Hellyel-közzel még ki is számítható, főleg, ha nagyon pörgeted rajt az agyad, de amilyen kreatívan dobálja a műfaj kliséit, úgy hagy téged elveszni ebben a látszólag keszekusza ügyben.

8/10 (imdb 8,2/10)

Mientras Duermes (Amíg alszol) 2011

Röviden azt a k... Ennél nyomasztóbb film kevés létezik. Lassú a cselekmény, de magával ragad és nem szabadulsz. Nem véletlenül nevezik a spanyol pszichonak, utalva az amerikaira, amelynek főhőse kb egy az egyben ráhúzható az ittenire. Kis spoiler következik, mert nehéz másképp beszélni a filmről.
A főszereplő egy barcelonai lakóház magányos, introvertált, előnytelen megjelenésű, de udvarias portása, akiről senki nem sejti, hogy közel áll az öngyilkossághoz, egyedül a lakók rovására elkövetett szadista heccekben leli örömét. Szíve választottja Clara, aki sikeres, vonzó, emellett mindig jókedvű. Césarnak kulcsa van a nőhöz, nem rest a biztonság kedvéért elkábítani, amíg az alszik. Küldetésévé válik, hogy letörölje a mosolyt Clara arcáról, játékai egyre kegyetlenebbé válnak, és addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
Szorítunk César kiszemeltjeinek, hisz mind szeretnivalóak (leszámítva talán a zsaroló kislány komikus karakterét), ugyanakkor a kamera őt követi, vele vagyunk kénytelenek azonosulni, ezáltal akaratlanul is empátiát érzünk iránta. Ő lenne az egyetlen gonosz karakter a filmben, de őt is nehéz szívből utálni, hisz csak egy Gollam, szánalmas, nyomorult teremtmény, érzelmileg retardált, senki nem lenne a helyében. Az Amíg alszol pszichopata-főhősével a slasherek kétszeres azonosulási modelljét hívja elő, de fokozza is a néző morális próbatételét, hisz míg a slasherekben a gyilkos és az áldozatok egyaránt imorálisak, kihívják maguk ellen a sorsot, itt nincsenek igazi gonosztevők. A horrorfilmek gyakran arra is lehetőséget adnak, hogy a néző döntse el, mely karakter(ek)nek szeretne szurkolni, s ugyanez fokozottan érvényesül az Amíg alszol esetében, de akkor járunk a legjobban, ha nem bűnös élvezetként dekódoljuk, hanem abban reménykedünk, hogy a lehető legkisebb lesz a César problémái által a közösségnek okozott erkölcsi kár.
A film kifejezetten jól megírt, karakter- és sztoriorientált mozi, forgatókönyvét tanítani lehetne. Balagueró remekül tartja fenn a nézői érdeklődést, egyetlen fordulatot sem láthatunk előre. Különösen arra lehetünk kíváncsiak, lesz-e bármiféle megváltás a főhős számára. Horrorként hatásvadásznak sem nevezhető a film: épít ugyan a paranoiánkra (avagy sosem tudhatod, mi történik körülötted, amíg alszol), de szűken méri a gore-t, emellett – Balagueró korábbi filmjeivel ellentétben – nincs benne se természetfeletti, se patológiás elmebetegség, se bármiféle módosult tudatállapot. Thrillerként is kiválóan működik, masszív suspense-et kínál, de nem veszi túlságosan komolyan magát, olykor a vígjáték műfaja is felüti benne a fejét, a főhős bizarr karakterének köszönhetően az egész film groteszkké válik.

10/10 (imdbn 7,1/10)

The secret in their eyes (szemekbe zárt titkok) 2009

Fontos, hogy az eredeti argentín filmről van szó, a 2015-ös amerikai remake borzasztóan rosszul sikerült.

Egy lány brutális gyilkosság áldozatául esik. Benjamin Esposito (Ricardo Darin) társával, Sandovallal (Guillermo Francella) és főnöknőjével, Irene-nel (Soledad Villamil) minden erejüket és tudásukat bevetik, hogy az elkövetőt elkapják - kerüljön akárhány évbe és akárhány feleslegesen végigült futballmeccsbe. Több évtizedet átölelő bűnügyi história a Szemekbe zárt titkok, melynek cselekményváza tévékrimibe illően sematikus, ám ne engedjük magunkat becsapni a felszín által: Juan José Campanella filmje ennél sokkal több mindent hordoz magában. Olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nagyon is előnyére válnának a hollywood-i thrillereknek, ezek a tulajdonságok pedig joggal vitték el a filmet odáig, hogy Oscarra jelöljék és meg is nyerje azt.
A kiindulópont az, hogy Esposito több évvel a brutális gyilkosság után pennát ragad és úgy dönt: regényt ír az esetről, az emlékeit pedig régi főnöknőjével igyekszik összerakni. Az ügy annak idején nem oldódott meg, így a néző joggal sejtheti azt, hogy az évekkel későbbi visszatérés alkalmat biztosít arra, hogy pontot tegyenek a nyomozás végére. Természetesen erről is szó van, de az emlékezés egyéb - elvarratlan szálakat - is feltár: Esposito és Irene közti bimbózó szerelem és annak reménye, hogy ők valaha is együtt lehetnek szinte csírájában lett elfojtva, mielőtt még bármelyikük komolyabban léphetett volna. Esposito memoárja tehát ezt a célt is szolgálja, ahogy maga a film is vele együtt mélyed el egy olyan kapcsolatban, amely kevésbé épül a szavakra, inkább a kimondatlan vallomásokra és a tökéletesen árulkodó tekintetekre. Nem hazudik az, aki azt mondja a Szemekbe zárt titkokra, hogy szerelmes film, hiszen Campanella nagyon ügyesen, érzékletesen tárja fel két ember viszonyát - az apró, kezdetleges súrlódásokat, a későbbiekben kialakuló, szinte tapintható, de szavakkal alig leírható feszültséget (akár szexuális, akár más jellegű), majd azt a reménytelen sóvárgást követő beletörődést. Leírva akár még banálisnak is tűnhet, nem az: emberibb és hitelesebb nem is lehetne, az pedig csak hab a tortán, hogy mindez nem csupán erőszakkal besuvasztott szerelmi szállá degradálódik, hanem szerves részét képezi a film lényegi részének.
A több évet/évtizedet felölelő történet és a mindenkori államhatalommal szemben don quijote-i módon való viaskodása persze lényegesen elvesz a főszereplők lelkéből - nehéz úgy harcolni az igazságért, hogy közben lépten-nyomon keresztbe tesznek neked. Nehéz úgy igazságot tenni, hogy közben véletlenül se lépd át a törvényesség határát. Törvényesség határát átlépni pedig anélkül nehéz, hogy ne döntse az embert nyomorba az abból fakadó lelki üresség és elkerülhetetlen magány. A magány pedig akkor is utolér, ha csapatban dolgozol, vagy legalábbis nem biztosítja azt, hogy lelked mélyén nem vagy elveszve. Esposito, Irene és Sandoval ugyan kollégák és jó viszonyt ápolnak egymással, egyik sem tud olyanmód ott lenni a másiknak, ahogyan szükségszerű volna. Esposito epekedése Irene után nem vezet sehová, hiszen csupán gondolatok, semmint tettek formájában van jelen, Irene jobb híján belemenekül egy középszerű házasságba, Sandoval pedig mindentől elmenekül egészen a legközelebb eső italospohár fenekéig. Egyikük sem képes moccanni egy jobb jövő reményében, mindnyájuk megrekedt egy jobb sorsra érdemes, ocsmány időben.

10/10 (imdb 8,2/10)

Láttam a filmet, tényleg döbbenetes és megrázó.

Csapda a neten (2021)

Nehéz erről a filmről érzelmek nélkül írni. Ami a megtekintése után úgy nagyjából az ember eszébe ötlik, az annyi, hogy "a jó édes a*kat".

Nem szeretek spoilerezni, de ezúttal az érthetőség kedvéért kicsit kell. A 2 cseh rendező alapkoncepciója az volt, hogy adott öt felület (Facebook, Lide.cz, Skype, Omegle, Snapchat), ahová felregisztrálják a három – interjúk alapján kiválasztott – színésznőt, lefektetnek pár kommunikációs irányelvet és szabályt (legfontosabb szabály az, hogy 12 évesként regisztrálnak), majd várnak.

Az eredmény hátborzongatóan durva és kegyetlen, nincsenek rá jobb szavak. Még a stábot is meglepte ami, és amilyen gyorsan történt.

Nyilván legbelül mindenki érzi, igen, nagyjából ez történik a neten, de amikor ennyire direkten szembejön a valóság, az sokkoló.

És ami a legszomorúbb, már-már felfoghatatlanul gáz, annak ellenére, hogy az alkotók összesen több mint 2400 molesztálóról vettek fel bizonyítékokat, mindössze Martin K. ellen indult olyan eljárás, amely börtönbüntetést vonhat maga után. Természetesen a film ilyen szempontból felvet olyan – a látottak után elsőre nehezen megemészthető - etikai kérdéseket is, mint a zaklató engedély nélküli felvétele, a rögzített anyagok használata és továbbítása, vagy a molesztálók szándékos megtévesztése (hiszen igazából nem is 12 évesek ellen születtek bizonyítékok). Ezeket azért is érdemes kiemelni, mert valószínűsíthetően ezek azok a jogi kérdések és kiskapuk, melyek „megmenthetik” az elkövetőket a komolyabb szankcióktól. Ugyan a film végén olvasható felirat – miszerint a készítők mindenben együttműködnek a hatóságokkal – némi reménnyel tölti el nézőjét, kis kutatómunka után kiderül, hogy a kísérlet utóélete és várt következményei további aggodalmakra adnak okot. Így az alkotás nemcsak a szexuális zaklatás problémáját, hanem annak törvényi kezelését is tematizálja: mindkét fronton gyökeres változásokra van szükség az abúzus megelőzésének és visszaszorításának érdekében.

De, hogy mégis valami pozitívval fejezzem be az értékelést, a filmből született egy másik, kifejezetten fiataloknak szóló 12+-os verzió is, melyet kiegészítettek a látott szituációk kezelésével kapcsolatos gyakorlati tanácsokkal is. Ez a változat egyértelműen iskolai vetítésért kiált, amit Magyarországon a BIDF (Budapest International Documentary Festival) valamint a Telenor is felismert: eddig több, mint 200 közoktatási intézménybe juttatták el a filmet, azonban a cél az, hogy minél több tanuló és szülő találkozzon vele országszerte.

10/10

Lenne még egy felvetésem a Dahmer sorozat kapcsán. Több podcast is foglalkozott a kérdéssel, ami szerintem is érdekes, hogy vajon miért ennyire népszerűek a sorozatgyilkosok. Miért tud 1-1 pszichopatára akár komplett üzletág épülni, hogyan lehetséges, hogy pl a tiktokra felkerült Dahmer kisfilmet 6,6 milliárdnyian nézték meg. Ez elképesztő szám.

Egyébként is érdekes kérdés, vajon mi az oka annak, hogy míg bűnözőből mindenki fel tud sorolni akár 10et is, de nyomozóból (valódi nyomozóból) egyet sem. Holott ennek épp fordítva kéne lenni, azaz a rendőröknek kéne népszerűnek lenniük, nem a gonosztevőknek. Illetve ehhez még annyit, hogy mivel vannak népszerű kitalált detektívhősök (Sherlock Holmes, Poirot stb.) ezért nem feltétlenül tartom valós érvnek, hogy az embereket csak és kizárólag a bűnözők érdeklik. Furcsának tartom, hogy valódi nyomozók esetében nincs meg annak a népszerűségnek a töredéke sem, ami például Sherlock Holmest övezi mind a mai napig. Míg ugyanez a népszerűség a valódi sorozatgyilkosok és sok bűnöző esetében bizony létezik. (Dahmer, Ted Bundy, Gacy, de akár Hasfelmetsző Jack is ide sorolható.)

Elkezdődött az AHS újabb évada, mennek a TWD utolsó részei, és az általam különösen kíváncsian várt Ann Rice féle Interjú a vámpírral sorozat is. Szó se róla, belehúztak a sorozatgyártók:)

Linda,

Angie csatornájáról egy jó ismertető a könyvek alapján:

https:/www.youtube.com/watch?v=92_027q_Vi8&t=2s

Szia Linda!

Én a könyvet még nem olvastam, viszont a youtube-on Wun-Wun és Angie csatornája jobb infókat adnak mint a film, jobban visszaadják a könyvet Martin eredeti szellemiségében.
Ami a sorozat kiforratlan, kidolgozatlan megoldásait illeti, a 10 év ugrás után derül ki hogy ki a hercegnő gyermekeinek apja. Előtte sehol se volt, egyszer csak bedobták a semmiből.
A másik, összeáll a hercegnő a nagybátyjával és megölik a hercegnő férjét hogy összeházasodjanak, na most ez pillanatok alatt lejátszódik. Plusz közösen határozzák el, jobb lett volna ha a hercegnő csak kimondja és Daemon titokban magánakcióval megcselekszi így lebegtetve hogy még hajt a trónra, meg előző feleségét is eltette az útból. Sajnos ezt a sorozatot gyorsabban darálják mint a G.O.T. utolsó évadát. Pedig kész kidolgozott könyvből dolgozhattak volna, idő is volt Covid alatt lehetett volna rajta dolgozni...

Wun-wun egyik szuper ismertetője:

https:/www.youtube.com/watch?v=PVxyxV20IGU

Irányadónak itt a 2 sorozat jelenlegi imdb pontszáma:

The sandman 7,7/10
Dahmer 8,2/10

The Sandman S01

Aki ismeri Neil Gaiman univerzumát, annak jóval könnyebb átlátnia a sorozat eseményeit, lévén az előbbi filmre viteléről van szó. Nehéz behatárolni a műfajt, talán a fantasy, horror elemekkel vegyítve áll legközelebb a valósághoz. A cselekmény kissé vontatottnak tűnik, de a sorozat készítőinek azokra is gondolniuk kellett, akik nem ismerik a könyveket. És néhol még így sem érthető minden 100%-ig. Mindezek ellenére nem volt problémám a sorozattal, a cselekmény ugye adott, a színészek jól teljesítenek, a képi világa nagyjából visszaadja, amit kell. A befejezés nekem túlságosan sablonosra sikerült, tulajdonképp adta magát, de ezt leszámítva, várom a következő évadot.

7,5/10

Dahmer S01

Nem kicsit megosztó sorozat, amit egyesek undorral, mások közönnyel, megint mások felháborodva, és persze sokan ujjongva fogadtak. Ismerve a címszereplő életútját, nehéz úgy filmet készíteni róla, hogy az átlagembernek ne forduljon fel a gyomra tőle, de az a szomorú helyzet, hogy ezúttal a valóság írta a nem mindennapi forgatókönyvet. A Netflixről több esetben kifejezetten negatív a véleményem, de ezúttal kár őket hibáztatni. Egyrészt a dokumentumfilm jelleg miatt maradniuk kellett a valóságnál (például, ha valaki konkrétan kannibál volt, akkor nem lehet a filmben úgy beállítani, hogy nem is evett emberhúst), ugyanakkor tekintettel kellett lenniük az áldozatok családjaira is. Megfigyelhető, hogy több helyen igen visszafogott a sorozat az áldozatok jellemét tekintve, de el tudom képzelni, hogy így is mekkora trauma lehetett a családtagoknak megnézni a sorozatot. Csakhogy ez másképp nem megy, ha hitelesek akarnak maradni, márpedig egy ilyen jellegű sorozatnál ez alapelvárás.
Evan Peters azt nyilatkozta, hogy élete legnehezebb forgatásán van túl, amit őszintén szólva nem csodálok, mert azonosulni egy ilyen karakterrel, maradjunk annyiban, hogy finoman szólva nem egyszerű. Hiszen ott a tudat, hogy ezek az események bizony a valóságban megtörténtek, és éppen így történtek meg. Olvastam néhány helyen, hogy többször túlzásba esett a Netflix. nos, szerintem ezúttal egyáltalán nem, az iszonyat nagyot hibázó rendőrök, az áldozatok életvitele, a szomszédok reakciói, mind-mind a valóságot mutatják be. Dahmer alakját tökéletesen visszakapjuk, minden hibájával és gonoszságával együtt, és a szülők helyzete is tökéletesen tükrözi a valóságot. Elképesztő lelki trauma, ha a gyereked azt teszi, amit Dahmer tett, ez gyakorlatilag feldolgozhatatlan. a szülők összes cselekedetét ennek tükrében kell megítélni.
A témából adódóan, ez a sorozat nem mindenkinek ajánlott. Javaslom először nagyjából megismerni az elkövetőt, ezzel felkészülve a sorozatra, majd utána megtekinteni. És még úgy sem biztos, hogy mindenki végig bírja majd nézni. De éppen ettől hiteles.

10/10

Sziasztok!

Megkönnyebbüléssel olvastam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki elégedetlen a sorozattal. Az eredeti könyv elolvasása után ez egy dögunalom valami. 🤬 Nincsenek normálisan kidolgozott karakterek, nincsenek kiforrott párbeszészédek, a konfliktust nem is nevezném annak, nem haladunk sehova sem, az egész sorozat langyos, és sodródunk a langyos vízben 10 év eltelte után... köszönöm szépen a rendezőnek, maradok a könyvnél.

Spoiler veszély, de megnéztem a Sárkányok háza 6. részét, szóval röviden elemezném ezt a hullámvasútszerű élményt.
A múlt heti 5. rész elvitt a csúcsra, eszméletlen élmény volt, zseniális minden, iszonyúan vártam a mai hetet, a 6. részt, cikáztak bennem a gondolatok, hogy na most aztán felpörögnek az események, a királyt megölik vagy meghal, Daemon bejelentlezett halott felesége földjéért, lesz ott bosszú. Hercegnő férjének "szeretőjét" megölik, még nagyobb bosszú...
És akkor megjött a 6. rész és csak néztem, what a f@szom, mi van? Minden kuka, az eddig felépített konfliktusok.
Eddig a G.O.T. legjobb részeit másolták, de most megkaptuk a 7. és 8. évad logikátlanságait, ott ugye napokat ugráltak az időben, mindenki mindenhova azonnal odaért, na itt meg ugrottunk 10 évet!!!!
Minek??????
1. Ennyi idő alatt ez az intrikus bagázs hogy nem nyírta még ki egymást?
2. Lecserélték az egyik legjobb karaktert évad közben, a hercegnőt. Aki a helyére jött nem tudja eljátszani az erős nőt. Többiek meghagyva, királyné fiatalabb mint eddig, nem telt sminkesre öregíteni a szereplőket?
3. Daemont sikerült jelentéktelenné tenni, mint Havas Johnt a legvégére.
4. Eddig nem volt jellemző az a G.O.T. Megoldás hogy nagy főszereplők meghalnak,na most a király segítője igen. Igaz épp csak főszereplő lett, de ő legalább a csúcson hagyta abba.
5. Nem úgy mint a király, akinek már két rész óta lebegtetve volt a halála. Már beteg volt az 5. részben, itt 10 év múlva semmi baja csak öreg. És unalmas. Nem kefél, nem gonosz és halála egyből beindítaná a marakodást, de nem.
6. A végére a 0-ról visszaépült a film nézhetővé, új konfliktusok, de mi a garancia hogy nem ugrunk újra egy nagyot ahol a hercegnő immár nagykorú fiai marakodnak? Csak az biztos hogy a király még akkor is élni fog. Bravo.
Azt hiszem többet nem kezdek el nézni hbo-s sorozatot, óriásit csalódtam, persze most már végignézem ha elkezdtem, de ez így nagyon gáz lett ez a 10 éves ugrás.

Én is elkezdtem, 2 részen vagyok túl, meg vagyok elégedve intrika és látvány van benne bőven, amit hiányolok a pornó és a látványos küzdelmek, csaták. Azt gondolom a többi részben ez is megérkezik. Bár rendkívűl kiszámítható, de színvonalas sorozat. Az első pár évad hangulatát jól megidézi a G.O.T.-ból.

Gondolom nem csak én kezdtem nézni a Sárkányok házát. De mindenképp megvárom az első évad végét az értékeléssel.

A számolás joga (eredeti cím: Hidden Figures)
https:/videa.hu/videok/film-animacio/a.szamolas.joga.teljes-magyarul-u5nCNOCuTfzyjbLj

Hali mindenki!

Ezúttal kivételesen nem írok kritikát, hanem bemásolok egyet. Hogy miért? Mert megnéztem az Obi wan sorozatot és nem akartam hinni a szememnek. Arra gondoltam, hogy biztos csak én vagyok ennyire negatív, nem volt ez sz*r. Hát pedig de, nagyon. Érdemes a kommentekbe is beleolvasni, mennyire és mennyien ábrándultak ki. Részemről nagy jóindulattal 4/10

https:/www.sorozatjunkie.hu/2022/06/22/obi-wan-kenobi-vege-az-1-evadnak/

The blacklist S09

Kíváncsi voltam, hogy folytatják miután az egyik főszereplő kiszállt a sorozatból. Nos, nem volt annyira rossz, mint vártam, sőt. Némelyik epizód kifejezetten erősre sikerült, bár továbbra is James Spader (alias Raymond Reddington) a legérdekesebb és legerősebb karaktere a sorozatnak. A végén választ kaphattunk arra a kérdésre is, hogy a 10. évad miről fog szólni (merthogy lesz 10. évad, hiszen berendelték), a hírek szerint a fő karakterek nagy része is marad (kivéve Aram), tehát elvileg minden adott a továbbiakhoz.

8/10 (Itt a saját véleményem írtam le, az imdb epizódonként értékel, én legalábbis hivatalos évadpontszámot nem találtam. Ha esetleg valaki igen, és csupán figyelmetlen voltam, leírhatná, kíváncsi vagyok.)