Virág csevegése, 20-572-8472 Budapest, III. kerület

Álom álom édes álom…Gondolatom édes szádon…Repül feléd szelíden…Minden magom kedvesen…Falloszom csak rádmered…Szép kis sereg kebleden…A Karácsonyi Csoda nap nap után tenmagad…Meg nem fogant srácaink, mint angyalok…Veled vannak angyalom…Együtt vagyunk nálad, kiket valaha szájadra vettél…Virágunknak legyen áldott neve, nyelve, keble, s leleke, kedves lényét járja át a Karácsony melege.

Álom álom édes álom...Hópihe a fenyő ágon...Repülj felém szelíden...Arcom érintsd meg kedvesen...Tekintetem az égre emelem...Sok szép gondolat mosolyog a lelkemben...Várom én is a Karácsonyi Csodát...És ha eljönnek az Angyalok...Már nem egyedül vagyok...Együtt leszünk itt,ki valaha számított...Legyen Mindenkinek meghitt,lelket felemelő a Karácsony...

Most Neked írom soraim,ki az előbb a mennyekbe repítetted a lelkem...nem találok rá megfelelő szavakat...az éneklő lelked alatt a hangom teljesen elakadt,...imádlak,imádlak,imádlak,...Köszönöm Neked,hogy lenyűgözően eredeti,utánozhatatlan stílusoddal bearanyoztad a mai napomat...

Ajánlás a mai napnak...utad bármerre is vezessen,...Neked csakis zöld lámpád lehessen...gondolatod tisztán,sebesen száguldjon át a problémás helyeken...elragadó szemed fénye,..minden lélek sugárzó megtestesítője,... ragyogjon körülötted,mint csillag az égen,...s akire rátekintesz,két karjával szorosan öleljen téged,...s ezt ha te őszintén viszonzod ,...meglátod Kiscicám,ma a napod Neked,csakis számtalan örömet hoz...persze a mindig csókra éhes "lakótársad" sem szabad kihagyni,...ő is érdemel egy csodás,forró,ha mást nem is,...de egy "plátói" isteni,izgalmas,mindig kíváncsi nyelves nyalakodást!...

Hát Fiúk!...a hetek úgy száguldanak,mint a gondolat...most nyitottam ajtót egy szeptemberi hétfőnek...és máris utat adhatok a nemsokára elérkező december végének...úgy rohan a világ,mintha csak hajtanák...pedig én nagyon próbálom lassítani...főleg a jó érzésekkel teli perceket...nagyon hosszúra nyújtani...mert ami elmúlt nem jön vissza soha már...ha minden nap a mának kellene élnem...talán az ölelés lenne az egyik legfontosabb tevékenységem...aztán hagynám érzéseim útjára indulni,...és az izgató felajzott testeden minden csókra váró pontot bejárni...imádok adni,s ha látom,hogy te ettől boldog vagy...az amúgy is végtelen vágyam hatalmas erőre kap...lebontom rólad tested öltözékét...kezembe veszem férfiasságod legbüszkébb jelképét...a csodás Fallosz,és az őt őrző két Testőre...vágyakozva tekint le az ajkam forró mélyére...ezek rendkívüli érzések,Te a karjaimban,követelődző Kékeresed már az ajkamban...élvezz Édes a mának,...mert rád holnaptól újabb és újabb gyönyörrel teli érzések várnak...

Lelked szelíd,öled kemény,...nem hiányzik már más,csak a remény...remélni,hogy laza leszel,...és nálam a karjaimban egy páratlant élvezel...célom mindig egy irányba halad,...végsőkig fokozni a magaddal hozott vágyadat...ez egy kedves játék nekem...minden pontját rendkívüli módon szeretem,...és ha neked is bejön a dobásod,...pillanatok alatt ott fekszel nálam széjjel nyitott lábakkal az ágyon...hát itt a kocka gurítsd el...hátha a győztes Te leszel...

Csodás éjre még szebb a reggel,...főleg ha kellemes gondolatokra ébredek fel...álmomban Veled voltam,...s az egész tested finoman,lágyan végig csókoltam...igaz,hogy csak álom volt...de a kőkemény,szexi Fallosz az igazi volt...imádom a lüktetését,...végig nyalogatni duzzadó kék erét...aztán mikor már nem bírod tovább...mert a vágyad teljes erővel odavág...egy laza mozdulattal ajkamban csúsztatom...tudod,...ott van a mindig vággyal teli Gyönyör Templomom...az élvezetek netovábbja...s a páratlan Orgazmusok csodája...

Nekem a tökéletes ölelés az,amikor nem csak a testünk,hanem a lelkünk is összeér...két karom a nyakadon, közben erős kezeid a derekamon...lassan,szelíden mozdulunk,a levegőből is csak finoman kóstolunk...érzem tested forróságát,már duzzadó ágyékod felém való nyomulását...lelkünk kezd felemelkedni...szívünk egyre gyorsabban verni...még erősebben szorítalak,nehogy a növekvő vágyak tőlem elragadjanak...addig tartalak a karomban...míg a szíved dobbanása a kebleim halmára lenyugszik,...és már a két karom szorítása is enged egy kicsit...aztán kezdődhet a csókcsata...s a véget nem érő ölelések párbaja...legyen ez a nap is értékes,a lelkeknek,s a szíveknek magas érzelmekkel telített...

"Úgy érzem megérkeztem"...ez a 3 szó a mennyekbe repített engem...végtelen vágya a tetőfokára hágott,...pedig még alig vette le magáról a nadrágot...valójában ez az én kiváltságom...imádom amikor a kis szexi gatyából a már duzzadó Falloszt kihámozom...lüktet,és forró,pont egy édes játékos kis ajakba való...körülöttünk forrt a levegő...az ölelés már szinte perzselt,...a vágyunk okozta szikráktól fényesebb lett az ég,...mint amikor a nap lenyugszik,...és az addig nem látszó örök csillagok fénye is a földi látótérbe ér...de mi nem láttunk ebben a fényzuhatagban mást,...csakis egy száguldó zuhanást...zuhanást a végtelenbe,egymás páratlan,csodás karjainak az ölelésébe...az emlék nekem örök...minden édes,vággyal eltöltött pillanatot magamnak a végtelenségig megőrzök...

Szünetet kért a Drága,...kicsit nehéz volt neki megtenni,...annyira izgalmas daliás volt a duzzadó Fallosza...gondolataimat már teljesen uralta...öle szétrobbanás előtt állt...Ő szexi hangján szinte már agonizált...kiszálltam belőle,...s megálltam egy kérész életnyi időre...pihegett az Édes,mint egy ártatlan kismadár...ki az aznapi repülés után...csak egy kis szelíd simogatásra vár...mit szeretnél Drága,kérdeztem tőle,...miközben az arcom előtt feszített a teste csodás dísze...éreztem,ha most hozzá érek...a műsornak azonnal vége.. picit lenyugodott,a talán már levegőt is rendesen kapott...fojtasd kérlek,hangzott el,...s én odasimítottam arcom az öle mélyére...nagyon lassan,szelíden elindult a nyelvem,...s körbenyalt mindent,mit előtte megpihentettem...a csatát már nem sokáig állta...szanaszét spriccelt mindenhova teste vágya...az illata itt leng még most is a Legénylakás minden pontjába...