Már túl sok idő (kb. két hónap) telt el az utolsó szexrandim óta, így elkezdett ficánkolni a fejemben a gondolat, hogy meg kéne látogatni az Egyes Számú Kedvencemet. Az más kérdés, hogy elég zsúfolt időszakban voltam/vagyok, így max. félig voltam feltöltve szexuális energiával - de akkor is! Augusztusi visszatérése óta Alice elérhetősége elég változó, hiszen (a külső szemlélő számára) random módon el-eltűnik, majd újra felbukkan az oldalon. (Éppen inaktív most is, a beszámoló beküldése pillanatában.)

Márpedig ha egy lány éppen szünetet tart az oldalon, akkor az azt üzeni: más dolgom van éppen, most ne keress. Persze a törzsvendégeknek talán akkor is megengedett, de ki tudja, Alice hol húzta meg a törzsvendéggé minősítés határát. A lényeg, hogy ez a jövés-menés csinál egy kis bizonytalanságot.

Elhatároztam, hogy most nem követem el a régi hibámat, hogy napokkal előre bejelentkezem, beírom magam Alice naptárába, mert az azzal járt mindig, hogy az eszemet vesztettem a napokig tartó várakozásban. Ennek elkerülése érdekében csak a randi délelőttjén léptem vele kapcsolatba üzenetben. Gyorsan, percek alatt válaszolt, és amikor megvolt a két oké aznap délutánra, akkor az egyeztetést még megtoldottam egy VTR-rel is. A VTR-re már csak a pontos cím miatt is szükség volt, mert azt előzőleg nem tisztáztuk.

Telefonon nem is beszéltünk, csak később, mivel kaptam egy aranyos értesítést tőle, hogy némi csúszásban van. Abban maradtunk, hív, ha felmehetek: hívott is, na ekkor beszéltünk, és ekkor már a kapukódot is megadta.

Alice az oldalra történt 2023 augusztusi visszatérése óta nem a klasszikus módon rendel, hanem egy innovatív megoldást talált a vendégfogadásra: alkalmi helyszíneket bérel rövidebb, néhány napos etapokra. Hogy mikor hol, ez változó, attól függően hol talál neki szimpatikus kiadó lakást Pest belvárosias körzetében. Nekem nagyon tetszik a leleményes ötlet, de hogy aztán ez jobban működik-e, megéri-e fenntartani, mint egy állandó helyszínt, ezt csak Alice tudja. Valószínűleg igen, de a kiszámíthatóságot nem segíti. Viszont a "csak eszkort " módszernél százszorta jobb véleményem szerint.

Ezúttal a Nyugati tér tőszomszédságához hívott, a Nagykörúttól az V. kerület felé eső utcába a bíróságok és a minisztériumok városnegyedébe. A Nyugati kettő sarokra volt, tehát nem is kell ecsetelnem, hogy itt a tömegközlekedés minden fajtája (is) elérhető. Én kocsival mentem, és könnyen találtam helyet a megadott címhez közel, az utcán. A parkolás persze fizetős, jó drága és korlátozott: "A" parkolókörzet.

Nagyon klassz lakást talált magának Alice. Az más kérdés, hogy azóta már továbbköltözött, így nincs sok értelme a részletekben elmerülni, legfeljebb csak azért, hogy látni lehessen, jellemzően mi helyekben gondolkozik Alice.

Ez egy budapesti klasszikus, belső udvaros bérház volt. A lift az utcai kapuval szemben helyezkedett el, nem kellett keresgélni. A megfelelő emeleten kilépve, csak néhány lakásbejáratot találtam, az egyik üveges ajtaján belátva megpillantottam a szexi alkalmi barátnőmet. Később ez szöget ütött a fejembe: itt azért más idegen szem is beláthat…

A lakás szépen felújított volt: az előtérből nyílt egy nagyterű étkező-nappali, aminek a túlsó végén kb. 8-10 méterre volt a fürdő (ennek volt jelentősége!), a közepén pedig egy rusztikus étkezőasztal sok székkel: ez volt a vetkőzés/öltözés helyszíne. Voltak még további, nagyon szép szobák is, de ezeknek nem lett szerepe, mert Alice egy másik kis szobát jelölt ki hancúrszobának, ami az előtérből másik irányba nyílt. A fürdő is nagy szép állapotú volt, káddal és a kifröcskölés akadályozó üvegpanellel és egy magastámlás fürdőszobai öltözőszékkel. Alice - érthető módon - nem fektetett sok energiát a tusfürdőkbe: egy volt, az is kifogyóban... A hancúrszoba egyetlen lényegi eleme a franciaágy volt, ami mellett kis éjjeli szekrény tárolt néhány fontos kelléket az együttléthez, másra nem emlékszem.

Szóval nagyon tetszett a lakás, de volt hátránya is: nem volt otthonosan bebútorozva, mert a költözős módszer hátulütője, gondolom, hogy nincs idő otthonossá tenni. Így marad benne egy kis ridegség, és a nagy terek nem verik vissza a szexuális energiákat.

Hát, Uraim..., meg kell állapítsam, hogy Alice'23 most hasonlított leginkább a régebbről ismert önmagára, mondjuk Alice'19-re. Újra világos színű, vöröses szőke a haja, a hossza kb. középrövid, amolyan tinaturneres, szerintem telitalálat. A homlokát is takarta, éppen csak a barna szemeit hagyta szabadon, amitől azok még nagyobbaknak és még sötétbarnábbnak tűntek, mint emlékeztem. Az orrában az elmaradhatatlan piercing, és emellé diszkrét, halványkék árnyalatú szemhéj-sminkkel és függő, a haja alól éppen kilógó fülbevalóval erősítette arcának nőiességét.

Az alakja most is csúcsbombázó - mondanám, de ez nem illik rá, mert azt a kecses, karcsú megjelenést nem írja le, amit a genetika (és a jóga?) ajándékozott neki. Ha valaki még nem látta volna: vékony, középmagas alak, kicsi, tinilányos mellek, szép fehér bőr, tetoválás csak a bal csuklóján látható, és persze mindenhol csupasz. Az igazi ámulat (kábulat?) akkor jön, amikor hátat fordít: bakancslistás élmény Alice-t látni hátulról meztelenül: szinte tökéletes a homokóra alak, a szépívű hát, a nagyon vékony derék, a felfoghatatlanul tökéletes formájú apró popsi, amiből a vékony, hosszúkás, formás combok kiindulnak. Ezeket birtokolni kell... muszáj.

Történt, hogy Alice - persze teljesen meztelenül - elindult előttem, hogy megmutassa a fürdőt, és mint fentebb írtam, a lakásban voltak terek, tehát métereken át haladt előttem, és legeltethettem a szemem az előttem lépdelő csodapopsin. Közben somolyogtam magamon, mert szinte csorgott a nyálam, a bőrcerka meg minden egyes lépés után 15 szögfokkal távolodott a függőlegestől, amíg el nem érte a derékszöget.

El kell mondjam azt is, hogy Alice nagyon igényes a higiéniájára, minden porcikájában semleges illatú, ez valószínűleg a gének és az ápoltság együttese teszi. De most (is) volt a semlegesség alól egy kivétel: imádtam a haja finom illatát!

Alice ajtónyitáskor hozta az Alice-standardot, mivel mezítláb, egy szál combközépig érő csinos fekete selyemköntösben várt. Alatta semmi, ez az ő védjegye. Gyorsan elrendezett még egy üzenetváltást a mobilján, emiatt egy kicsit rövidebbre sikerült a szokásos szexi barátnős ölelkezés, ami szintén a védjegye. A ruhák ledobálása után bekísért a fürdőbe, ezt fentebb leírtam, ott végig velem volt és csevegtünk, aztán visszakísért a hancúrszobába és indult a felnőttfoglalkozás, aminek nem biztos, hogy minden részletét jól tudom visszaadni. Leült az ágy szélére és a szájába vett: volt mivel foglalkoznia, mert a cerka már korábban hadrendbe állt. Szopogatta, édesgette, mélyen bevette, de ezúttal a pornós, öklendezős, nyálfolyós, sminkelkenős szopásra nem került sor (pedig...)

Aztán hanyatt fektettem őt a franciaágyon és én csókoltam végig mindenét, ahol csak lehetett, kitalálhatjátok a száj- és nyelvmunka főleg mire irányult. Gumiért nyúlt, de én mást gondoltam: megkértem, hogy (kis újdonságként) üljön szemből a számra. Megtette, így percekig perverz malac módjára tovább élvezkedtem a csupasz combtöveken (is), majd megfordult 69-be, és ugyanezt folytattam csak másik szögből. Persze így más volt, hiszen végighasalt rajtam, és közben kezelésbe vette a bőrcerkát. Bár nagyon jól hozta a szexélvező szerető illúzióját a mozgásával, a szexi lihegéssel, nem voltam sikeres szerető, mert az a bizonyos nedvesedés ezúttal elmaradt (pedig...)

Ezután már jöhetett a gumi, amit ő adott rám, és nem volt kérdés, hogy lovagolni fog, mert azt nagyon tud (szerintem ez is a védjegye). Fordultunk és következett az én egyik kedvenc pózom: Alice az oldalán fekve maga elé húzta a felül lévő combját és az így elém táruló lágytapintású intimterületet kedvemre támadhattam. Amíg a hátára nem feküdt: jöhetett volna a klasszikus misszi, de az nem klasszikus, hogy közben a bokáját a füléig felhúzza... Na persze eddig bírtam és durrantam, Alice pedig némi pihegés után nagyon ügyelt arra, hogy minden ott maradjon a gumiban, ami odavaló.

A nagyszünetben vízzel kínált, és én már csak azért is elfogadtam, hogy megint gyönyörködjek az alakjában hátulról, amire még rá is tett, amikor incselkedve bepucsított felém. Caplattam utána a konyhába (naná!), vízivás után a fürdő felé vette az irányt, mert azt hitte, ennyi volt, és távozni szeretnék. Dehogyis, kb. az időnk felénél jártunk csak, és a félreértést felejtendő leültetett engem a fürdő öltözőszékére, mint egy trónra, és elém térdepelt. Hát igazán királynak éreztem magam, amikor félkeményre szopogatta a cerkát, majd egyszer csak kézen fogott (kézen?) és visszavezetett a hancúrszobába egy második felvonásra. Itt aztán előjött a gumifóbia és a szexuális energia hiánya.

Merthogy megkaptam a gumit és kutyusoztunk, amolyan háromnegyedes keménységgel, ami elkezdett tendálni az 50% felé. Ezért inkább leálltam és leheveredtem, Alice is hozzám bújt kiskifli-nagykifli pózban. Én csak pihentem, erőt gyűjtöttem, és ehhez inspirációként a lehető legjobb helyre tettem a kezem: rámarkoltam a kerek popsijára persze úgy hogy a legintimebb részt is érintsem. Meglett a hatása, és pár perc után kellő erőt gyűjtve megtámadtam a kiskiflis Alicet újra. Gondolva hogy a vadabb szex jót tesz, rámarkoltam a tarkójára, Alice pedig biztatott, hörgött, lihegett. De megint ellágyultam, újra erőt kellett gyűjteni, és ezúttal Alice azzal segített be, hogy (még mindig kifliben fekve) hátranyúlt és lágyan elkezdte simogatni, kézzel ingerelni a gumis cerkát. Meglett a hatása: visszaváltottunk kutyába, és ezúttal már addig döngettem őt - a szó szoros értelmében döngettem, mert eléggé lement a függöny és csak magamra tudtam figyelni -, amíg végem nem lett. Valószínűleg meleg levegőn kívül más nem jött ki a csövön, de Alice megállapította, hogy ez a póz jó választás volt. Mindezt azért írtam meg ennyire részletesen, hogy bemutassam és kalapot emeljek Alice kitartása előtt!

Ezek után már csak a távozós lecsutakolás, az öltözés volt hátra, és aztán néhány lágy ölelés után hagytam őt, hogy újra belemerüljön az üzenetei kezelésébe.

Alice honoráriumán nem nehéz eligazodni, hiszen - ha éppen nem inaktív - az adatlapján is és a bővebb infóban is megtalálható a rózsacsokor mérete. Minden az alapban van, amit vállal, és ami nincs az alapban, azt nem vállalja extraként sem (pl. popó).

Régi vendége vagyok, így már nem is egyeztetünk erről: én tudom, mi mennyi, ő tudja, hogy pont annyi lesz ott, amennyinek lennie kell. Most is így történt: a kis borítékomat némi apróság kíséretében már a randi elején kitettem az asztalra, nehogy elfelejtsem, az rém ciki lenne... nem ellenőrizte le :-) De amúgy bizonyára lehetett volna a végén is odaadni.

Az utcai kaputól a parkoló óra leállításáig egyébként 1 óra 31 perc telt el: nem szándékosan mértem le, csak hát a parkolási applikáció adatai kimutatták. Ebből számomra az következik, hogy Alice nem szeret elmaszatolni az idővel, figyel rá és inkább a pontosságra törekszik, miközben a vendégek - mint én is - totálisan elvesztik az időérzéküket a társaságában.