Hívtam, pár csörgés után felvette. Kedves volt, kommunikatív (fontos!), elég hamar meg tudtunk egyezni a megfelelő időpontban. Napi megerősítést nem kért (bizalom, másik fontos!).

Parkolást el kell felejteni, az eljutás autóval zegzugos, de minek is, amikor a tömegközlekedés ott a közelben. Budapesten az autós közlekedés a szado-mazo kategória, ha valakinek sietős, akkor pláne. csendes utca. Amikor mondta a címet, már mosolyogtam, mert voltam már ott, csak nem nála. Valamiért először a túloldalra küldenek, majd utána ráncigálnak odébb pár kapuval. Miután ezt egyszer már átéltem, ezért rutinosan a jó kapuba álltam, ezzel is rövidítve a bejutást.

Az előszoba-fürdő-háló kombót láttam. Nem viszik túlzásba a lakberendezést. Fürdőkabin, tusfürdők. A háló ugyanaz, ahol már korábban voltam. Most csak ketten voltunk a bérleményben, a konyháról és a másik szobáról gőzöm nincs, nem is azt mentem felmérni. Az ágy kellően ruganyos, bírja a gyűrődést.

A fotók alapján mindenki azt kapja, amit ott lát. Telt alak, a modellalkatúak után sóvárgók másfelé kereskedjenek. Itt minden az, ami. A van mit fogni rajta típus, hatalmas természetes mellekkel, akkorák, amilyenekkel itt még nem találkoztam. Helyes arc, közvetlen stílus, nagy barátságos.

Köszönés, puszi-puszi, cipő le, kis csacsogás, irány a fürdő. Visszatérve kis simi, majd az ágyra heveredve szabad a csók. Nem smárol, a nyelvét nem dugja le a torkomon, fordítva sem árja el. Lágy, de kicsit mechanikus.
A franciája kellőképpen finom, változatos, tartja a szemkontaktust. Mélytorok csak módjával, koppanást nem ígér, ahhoz neki nem csupán nagy, de vastag is vagyok. Úriember (ha az vagyok) ilyenekbe nem köt bele, ha jól érzem magam, akkor nem ez számít.
Amikor eljött a viszonzás ideje, hamar elkezdődött a már korábban megénekelt óbaszdmegek sorozata, ami nagyjából azt jelenti, ez nem rossz. Ez még akkor is jóleső, ha alapvetően nem az ő öröméért mentem oda, de ha szimpi a másik, akkor segítsük a partnert is örömhöz. Ha jól számoltam, ez a randi végéig kétszer is sikerült egyre hevesebb óbaszdmegek kíséretében.
Kicsit be is vadultam közben. Szép lassan négy ujjamat helyeztem el a puncijában és úton volt az ötödik is, ami már majdnem a Faust határát súrolta, miközben a másik kezem három ujja már a popsi rejtelmeit vizsgálta. Azt azért figyeltem, hogy fájdalmat ne okozzak, de szívem szerint ezt a kettős vizsgálgatást folytattam volna még tovább.
kicsit megint hanyatt vágtam magam és egy újabb franciaóra után kértem a felszerelést, amit szájjal igazgatott a helyére. Egy kis lovaglás következett, majd a jó öreg misszionárius is befigyelt (óbaszdmeg-hegyek kíséretében). Egy kis kutyus némi fenékpaskolással kísérve, majd a popóba kértem magam. Ezt a kérésére missziben abszolváltuk a méret miatt. Óvatosan mentem mindig picit beljebb, majd két ujjal a punciban vizslattam meg, mennyire is van bent az annyira. Kicsit körbesimogattam odabent magam, majd ránéztem az órára és már csak pár perc volt hátra.
Gumi le, hanyatt vágás, francia indul, melleket markolászva nekem kellett volna óbaszdmegelni, de hát nekem ilyenkor más a stíl, egy kisebb oroszlánfalka éji dalát prezentáltam a bérházi szomszédoknak. Minden egyes csepp a torkában landolt, ahonnan elő sem került többé, majd elheveredve konstatáltuk, milyen meleg is lett a szobában, vagy csak mi izzadunk kissé? Mitagadás, orbitálisat keféltünk na.

Szokásomhoz hívem az elején elszámoltunk, hogy ez ne okozzon a későbbiekben feszültséget. Szó se esett többet róla.