VTR-en keresztül, két nappal az időpont előtt kértem találkozót, néhány óra múlva el is fogadta. Sima ügy.

Középső-Ferencvárosi társasházi lakás a tetthely, az oldal útvonaltervezője elég jól eltalálja. GPS pontosan odavisz, házszám egyértelműen kiírva, tömegközlekedéssel is számos opció van. A parkolás a környék jellege miatt általánosságban viszont mindig kétesélyes, vagy találsz helyet az utcában, vagy nem (ha igen, az is fizetős persze). Autóval érkezőknek érdemes egy kis extra időt betervezni emiatt.

Tágas, tökéletesen a célra kiélezett lakás, rend-tisztaság mindenhol. A fényviszonyok direkt félhomályosra vannak hangolva, remekül illeszkedve a hangulathoz. A duplaágy, ami az akció helyszíne lesz, a nappali-konyhában foglal helyet.

Megkockáztatva, hogy ez egy kicsit "nesze semmi" típusú leírás lesz, Tesszáról az első benyomásom, hogy ő a rendkívül vonzó szomszéd nő. Ehhez csak hozzátesz, hogy hétköznapi ruhában fogad. Visszafogottság, titokzatosság, kifinomultság jellemzi. A képek megfelelnek a valóságnak, az arckitakarás miatt ne aggódjon senki. Mosolyogva, kedvesen fogad, tőle ne várjunk teliszájjal fröcsögő, harsogó bazári hangulatot. Tessza egy hölgy, ez az egész együttlétünket átlengi.

Első találkozásunk. Érkezés a hagyományos menetrend szerint, a kapuban még megnéz kamerán keresztül, mielőtt beenged. A lakásba lépés után itallal kínál és leülünk beszélgetni. Ennek a célja érzésem szerint leginkább az, hogy meggyőződjön róla, hogy nem egy pszichopata vagyok, természetesen nagyon helyesen (nem, nem azért helyesen mert tényleg pszichopata vagyok). A vak is látja rajtam, hogy izgulok, ezért próbál ellazítani, mesélünk egymásról, megbeszélünk ezt-azt. Lehet, hogy ezt egyesek üres időhúzásnak éreznék, nekem nem az, hozzáad a teljes élményhez. Aztán kapok egy törcsit, irány a fürdő. Alapos tisztálkodás, amit Tessza az adatlapján külön is ki kellett hogy írjon, komolyan, nekem ég a pofám néhány MT miatt.

Amikor visszatérek, már egy fehérnemű szettben vár rám. Még így is egyfajta kifinomultság sugárzik belőle, hihetetlen ez a nő. Többször bókolok is neki, persze többnyire csak a magam degenerált módján sikerül. De talán így is átjön neki, hogy tökéletesen gyönyörűnek látom. Az ágy mellett állva esünk egymásnak finoman, átnézzük a tetoválásokat, Tessza puszikat kap ide-oda. Elcsattan néhány csók is, de ezen a vonalon nem vadulnak el nagyon a dolgok. A bőre puha és illatos, eskü legszívesebben inkább csak ölelgetném egy órán át. Ne aggódjunk, a lírai én ennél tovább halad a későbbiekben.

Áthelyeződünk vízszintesbe, kényeztetem egy ideig, remélhetőleg sikerrel. Nem teljesen egyértelmű. de mielőtt lehetőségem lenne belekérdezni, megelőz: "jöhetek én?" - kérdezi. Nagyon finom franciába kezd, amolyan barátnősen, mélytorkos kitérőkkel. Néha kezébe veszi a végrehajtást, majd újra szájjal folytatja. Nagyon bejön a módszer. "Beleülhetek?" - teszi fel a kérdést egy idő után. Igen, mondom minden bizonnyal elhaló hangon, alighanem a hetem legjobb döntését meghozva. A kedvenc fajta lovaglásomat kapom, lágyan, érzékien ringatózik, hullámzik rajtam. Közben a kezemmel kalandozom mindenfelé. Dicséri a farkamat. A végtelenségig bírnám ezt az élményt. Látom rajta, amikor fárad, szóval megfogom és miszibe fordulunk. Persze béna vagyok, összekoccan közben a fejünk, nevetünk rajta. Itt már kicsit keményebben tolom, miközben hangokkal és néhány szóval bíztat. El is érkezünk a felvonás lezárásához. Segít rendbeszednem magam, ő is azt teszi. "Nem érdekes, hogy két idegen, akik között semmilyen kapcsolat nincs és még sosem találkoztak, ilyen jót tudnak szexelni?" - kérdezi közben. Az ő titka, hogy ebből mennyit gondolt komolyan. Az biztos, hogy részemről maximálisan egyetértek.

Utána beszélgetés az ágyon fekve, érdekes részleteket tudok meg róla, amik számomra szintén hozzátesznek az alkalomhoz. Nem látok órát kirakva sehol, úgyhogy rákérdezek az időre. 15 percünk van még, úgy döntök, hogy nem akarok új akcióba kezdeni, már így is teljes élményt kaptam. Gyors zuhi, puszi-puszi és már itt sem vagyok.

Az elején az asztalra helyeztem, többé szóba sem került. Az alap csokrot adtam át, extrákról nem tudok, de nem volt hiányérzetem egy percig sem.