Mikulás reggelén olvastam figyelemfelkeltő infóját és mivel villogott a zöld jelzés, telefont ragadva hívtam is rögvest. Hamar sikerült neki is kedvező időpontot találni aznapra, amit kérésének megfelelően VTR-en is jeleztem. Egy pillanat múlva jóváhagyta, így már csak ki kellett várni azt a kis időt.

Szerintem ide csak az menjen autóval, aki a kiskörúton belül született. VTR-nek hála tudva a címet, előzetesen több, mint fél órát hagytam a parkolásra és épp, hogy elég volt. A kocsi GPS-e egy olyan utcához vitt, ahova nem is lehet behajtani, így kénytelen voltam improvizálni, de a belvárosi sétálózónába keveredtem, onnan meg valahogy az Erzsébet térre. Na ott gyorsan lecsaptam a mélygarázsba, ahol szerencsére volt hely. Onnan egy kis tempózás gyalog a kapuig. Amúgy az épület előtt is volt szabad parkoló, de mint írtam, nem találtam be az utcába. Na mindegy, ide abszolút a tömegközlekedést javaslom.

Szóval a legszűkebb belváros. Ebből kifolyólag magas, számomra szinte már hatalmas térérzetű lakásban várja vendégeit Evelyn. Ehhez hozzájárul még, hogy egyik helység sincs telepakolva bútorokkal, emiatt kicsit olyan érzésem volt, mintha valami galériában járnék. Szép nagy előtér folyosóval, a végén egy tágas kádas-tusolós fürdővel. Az akciótér a bejárattal szembeni óriási szobában, amit egy franciaágy urall. Rendezett, tiszta volt minden, nincs mibe belekötni.

Az adatlapján van sok-sok kép, amely mind ugyanazt mutatja: remek testalkatú, kerek mellű nő van rajtuk. Ez szemtől szemben is így van. Megadott kora, súlya, magassága nem túlzó. Alkata számomra kifejezetten nőies, enyhén körtére hasonlít. Viszont ami engem a legjobban megfogott, az nincs a képeken. Vagyis van, csak el van homályosítva. Pedig éppen ezek a legszebbek rajta! Csodálatosan csillogó zöld szemek és hozzá olyan mosoly, amitől egyszerűen nem lehet szabadulni. Amíg ott voltam szinte folyton azt néztem. A szája gyönyörű ívben húzódik fel kis mosolygödröket alkotva az arcán. Bevallom, elolvadtam tőle. Nem gondoltam, hogy ez fokozható, de később azt is felfedeztem, hogy szeplős is kissé. Egy kis piros, Mikuláshoz illő ruhában fogadott, hozzá passzoló harisnyában. Az aktuálisan új képein ezekben látható.

Ez volt az első találkozásunk, így a fürdést letudva, türelmetlenségemet legyűrve muszáj volt állva kicsit ismerkedni vele. Magamhoz húztam, megöleltem, nyakába szagoltam, fenekét markoltam. Hibátlan érzés volt. Ezt egy kis csevej követte, mialatt én már az ágyon feküdtem, ő pedig mellettem ült. Teljesen általános témákról beszélgettünk. Pl. lakásról, városról, ilyesmi. Ez nem tartott sokáig, egyrészt ő levette magáról a kis fogadószettet, másrészt mert a keze kezdett elkalandozni az ágyékom felé, innentől pedig a beszédem kissé akadozóvá vált. Így aztán lassan odahajolt és a merev farkam a szájával kezdte szeretgetni. Nem tűnt el teljesen a szájában, de ez nem hiányzott. Lassú, finom, nem vákuumos, afféle barátnős (mondjuk kinek mennyire vehemens a barátnője?:) ) nekem nagy élvezetet okozó franciázásba kezdett. A nyelve mint a propeller pörgött a makkomon, ajkai fel-le csúszkáltak a rudamon. Többször rámnézve figyelte reakciómat, ami nem lehetett más, mint nagy sóhaj és nagy mosoly. Mire rendesen összenyálazódtam felmerült a gumihúzás lehetősége. Ezzel gyorsan megvoltunk, majd Evelyn feküdt a helyemre és széttárta a lábait. Itt egy kisebb szívszélhűdést éltem túl, ahogy megláttam a csodaszép puncit. A behatolást elnapolva a combjai felől puszikkal közelítettem a csodák kertje felé. Aztán miután kipuszilgatttam magam körben, óvatos nyalakodásba kezdtem, míg kezeim kalandozásra indultak. Feszes mellei, hasa, combja mind kaptak a simogatásból. Egy idő után már azért váltani kellett, így közös megbeszélés alapján a misszionárius pózban kezdtünk.

Itt fedeztem fel a vállain a szeplőket és itt fedeztem fel azt is elég hamar, hogy Evelynnel abszolút olyan érzés lenni, mint akivel hosszútávon is szívesen lenne az ember fia. Szóval a pornózós, hevesen döngetős akció lehetősége számomra teljesen okafogyottá vált, helyébe a sok szemkontaktusos, puszilgatós-szeretkezős változat valósult meg. Finoman, lassan csúsztattam belé és járattam benne a farkam, miközben Őt néztem, ahogy mosolyog. Semmi hevesség, de sok érintés. Igyekeztem óvatosan ráfeküdni, hogy testünk minél jobban összeérjen és csak csípőmozgással jelezni, hogy bizony benne is vagyok, nem csak rajta. Később pózváltással felegyenesedtem és melleit markolva gyönyörködtem a látványában, aztán viszahajoltam közel hozzá. Kicsit csókoltam a nyakát, az ajkait, de nyelves csók nem csattan el. Kiválóan éreztem magam, a tempó a póz mind talált és nem is akartam máshogy vele lenni, mint szemből, szépségében gyönyörködve. Szerencsére nem sültem el gyorsan, valószínűleg a békés tempó mellett az is segített, hogy az agyamnak rendesen feladat volt feldolgozni milyen remek helyen, milyen kívánatos partnerrel van dolgom. Azok a szemek, az a mosoly... telesen elcsavarta a fejem.

Ha már fejcsavarás, egyszer kissé oldalra fordulva észrevettem egy kis órát a szobában, ami számomra meglehetősen szomorú dolgot mutatott. Szerintem Evelyn észrevette rajtam, hogy mit történik, mert megkérdezte, hogy mit szólnék egy szájjal-kézzel történő befejezéshez? Kicsit még loptam az időből, de aztán hagytam magam az édes rábeszélésnek. Újra helyet cseréltünk, én a hátamra feküdtem kissé nekitámaszkodva az ágy háttámlájához, Evelyn pedig velem szembe, a lábaim közé kuporodott. A gumit lehúztuk és átadtam magam neki. Újra megmutatta milyen izgató tud lenni amit a szájával csinál, majd aztán a keze közé kerültem. Ekkor a karjai mellett előrenyúltam és kezemben a melleivel jutottam fel a nem sok idő múlva csúcsra. Remegő, hullámzó élvezésem volt, ami elég ritka nálam, de eléggé fantasztikus érzés volt. Kicsit letakarított, aztán a kilépős tusolással véget is ért az óra.

Az egy órás programért az alap ár pesti áltagnak mondható, azonban most elég jelentős kedvezménnyel lehetett ennyi időt eltölteni Vele. A szobában, még a fürdést megelőzően adtam át a borítékot, utána már nem is foglalkoztunk vele. Szó nem volt módosításról. Extra lehetőségével sem éltem.