VTR-en egyeztettünk időpontot. Addig sakkoztunk, amíg végül mindkettőnknek jó lett. :-)

Autóval mentem, de ha jól emlékszem BKV megálló sincs túl messze a tetthelytől.
Parkolás a háztól pár méterre kiváló.

Kellemes kis lakás. Minden patyolat tiszta. Látszik hogy rendben van tartva.
Fürdőben kellő mennyiségű, illatú tusfürdő.

Tia nagyon szép NŐ! Sudár, hibátlan külső.
Nagyon kedves arca van.
“Mellesleg” pedig egyszerűen fantasztikus, na… :-)
Egy kis piros, nagyon keveset takaró valamiben nyertem befogadást. (Kombiné?, fehérnemű? - nem értek hozzá..)

A sejtelmesen nyíló ajtó becsukódása után megláttam a kedves arcát, és megnyugodtam. Bár eléggé feszült voltam aznap, de Tia egész kiszgárzása olyan nyugtató. Semmi sallang, manír meg ilyesmi. Nem játsza túl a dolgokat, mert nincs rá szüksége. Természetes jelenség.
Pár perces ismerkedős beszélgetés után én elviharoztam a fürdőbe csutakolni.
Mire visszaértem, Tia már egy szál semmiben mosolyogva várt.
Mindketten térdre ereszkedtünk, és elkezdődött a szeánsz.
Nagyon sok finom és érzéki simogatás után nem bírtam magammal, és önző módon hanyatt dőltem.
Nagyon nem kellett mondanom semmit, mert már érezhettem is a sokak által olyan jól megénekelt “nyelvpörgetős” játékot.
Az idő másod vagy harmadlagos tényezővé vált, mert a Tia által okozott érzések mindent felülírtak…
KI - be…, le - fel… stb. Közben simogatni a szép haját, arcát, az egész testét és a puncust. Ugye nem kell nagyon ragoznom tovább az érzést… :-)
Aztán szép lassan elérkezett egy pont, ahol dönteni kellett.
Javasoltam váltsunk egy jegyet az epsomi derbyre (lovagló póz), amibe készségesen belement.
Nagyon fel voltam húzva, úgyhogy a tökéletes test, és az érzékek hatására pár perc után visszatértünk Franciaországba.
Így is lett vége ennek a kis kirándulásnak. Persze ettől jóval katartikusabban és extatikusabban.
Egy másik világból való visszatérés után megvárta amíg “megérkezek” a valóságba. Nem sietett. Szépen, óvatosan abbahagyta a műveletet, majd a fürdőben pár perc alatt rendbe szedte magát.
Maradhattam volna még kicsit, de szólított a kötelesség, úgyhogy a többi lehetőséget a következő randira gondoltam megtartani.
Kis beszélgetés, majd isztálkodás után érzékeny búcsút vettem alkalmi vendéglátómtól.

Extrákról nem tudok, illetve ahogy valakinél olvastam: “a hölgy maga volt az extra”.