Könnyű az egyeztetés, telefonos van, a hívott lány hangját viszont nem fogod hallani a találkozásig. A diszpécserrel gyorsan megbeszéltem, amit kellett, bár már magamtól is tudom. Eredetileg másfél órára mentem volna, de amikor mondta, hogy a bugyi fennmarad, inkább visszavettem egy órára, hátha nagyon kezdő. Később egyértelművé vált, hogy ebben biztosan tévedtem.

Közismert szalon a Kolosy tér közelében. Sűrű tömegközlekedés, nehézkes parkolás, de öt perc sétatávolságon belül az is megoldható. A bejutáshoz szükséges infókat előre megadják. Lift, aztán egy emeletnyi séta a tetőtérig. A lakás körbejárható, a jobb oldali ajtó az igazi bejárat. Ami nyitva is állt, mire odaértem.

A lakás teljesen rendben van, nagy nappali, ahol most meleg volt, és öt kisebb szoba, lehűtve. Két fürdőszoba van, most a nagyobbikban jártam, abban kád van, meg az örökké járó mosógép. Tusfürdő tonnaszámra. Elég nagy törölköző, tiszta kilépő, valószínűleg minden vendég után cserélik, nem úszik a fürdőszoba. A tethely is viszonylag tágas, masszázspad van benne, meg egy kis kanapé, ahol leülthetsz és lerakhatod a ruhádat.

A fotók és a valóság errefelé mindig eléggé eltérőek. A képek alapján egy izmos amazonra számítottam, a valóságban egy kifejezetten nőies lány fogadott, valami egyberészes fehér ruhában. Valóban a huszas évei második felében járhat. Kerek, mosolygós arc, szép, arányos alak, barna bőr, mediterrán karakter. A mellei nem olyan nagyok, mint a fotók sugallják, de nem is kicsik, és kifejezetten szépek. Popsija egy számmal nagyobb, mint vártam, de így is pont kézbe illik. A fehér ruha és a melltartó hamar lekerült, a bugyi tényleg fennmaradt. Ami a leginkább megmaradt az első percek benyomásaiból, az ZIta kellemes hangja és végtelen kedvessége. Kulturáltan beszél, pontosan fogalmaz, egyértelműen tanult lánynak látszik.

Kis ismerkedő ölelkezés után engedelmesen felfeküdtem a boncasztalra. Az a típus, amelyiken lyuk van a fejed számára, de ha beleteszed, nem látod a legjobb dolgokat. Zita először egy törölközővel végigtörölgette a hátam, mivel a legdurvább kánikulából jöttem be a házba, még a zuhany után se bírtam rendesen megtörölközni. Igen alaposan végigmasszírozta a hátam, a vállaimat, a kezeimet. A kezeimet a combjai közé fogta massz közben, ami egy kis extra bizsergést hozott. A masszázsa nem túl erős, de azért sokkal több, mint egy simogatás. Miután a hátammal végzett, szépen megdolgozta a lábaimat is. Itt már utalt egy kicsit az erotikára is, a combok melett jutott néhány célzott érintés a zacsira is. Végül jött a 'megfordulhatsz' értesítés. De a masszázs még itt sem ért véget, pár simítás a mellkasomon meg a combjaimon előlről is. De ez már inkább simogatás volt, felvezetés a következő fejezethez.

Először is kaptam egy kispárnát, hogy jobban lássak. Piros pont (bár egy felhajtható támla még jobb lett volna). Szóval Zita cirógatott itt-ott, körbesimogatta a zacsit meg az éledező kisembert, szép nyugodtan, semmi kapkodás. Tényleg olyan szeretettel nézett rá, mint én magam se. Felmászott a masszágyra, négykézláb elhelyezkedett a lábaim között, és igen lassan folytatta az izgatást. Először kézzel, aztán szép lassan ráhajolt a kisemberre, a zacsik után az is kapott pár finom nyalintást. Aztán megint kéz, simogatás, zacsi, nagyon ügyesen variálta. Pár perc alapos előkészítés után tért csak rá a komolyabb franciázásra, én meg nem sürgettetem, olyan hangulatom volt, hogy csak sodródtam az árral. Látszott rajta, hogy nagyon pontosan tudja, mit csinál, és hogy mi a jó, nem kellett irányítani.

De még akkor is igen óvatosan kapta be a végét, finoman nyalogatta, szopogatta a makkot, és úgy vette be lassacskán egyre mélyebbre. Itt aztán meg is pihentette a kezeit, csak a szájával folytatta a mutatványt, külön kérés nélkül. Van szebb látvány annál, mint amikor egy kedves lány puha ajka oda-vissza szánkázik a legjobb barátodon? Nem tüntette el teljesen, csak úgy a kétharmadáig, aztán pár bólogatás után kivette a szájából, megint kézzel folytatta, aztán vissza a szájába, nagyjából így ment percekig, száj és kezek felváltva, nagyon finoman, érzéssel. Nem is tudom, mikor szállt le a masszágyról, mert eredetileg egészen biztosan a lábaim között térdelt, de az is ott van az emlékeimben, hogy mellettem áll, előre hajolva szopja a kispajtásomat, én meg hol a mellét, hol a fenekét simogatom. A melle így oldalnézetből különösen szépen mutat, talán közepes méretű, de igen szép a formája, szép kis rózsaszín bimbókkal. Amikor már a végemet éreztem, megkérdeztem, élvezhetek-e a szájába. Csak egy mosolygás és csend volt a válasz, de megértettem célzást. Nem bántam volna, de így se volt rossz.

Pár másodperccel azelőtt, hogy eljuttatott volna a csúcsra, szépen kivettem a szájából, ő pedig néhány intenzív mozddulattal megszabadított a fölösleges tehertől. Ment a levegőbe, mint a SpaceX, onnan visszahullott rám, amit aztán Zita szép akkurátusan letörölgetett rólam Szilviával. Még nem telt le az óra, de mindent megkaptam, amiért jöttem. Kicsit még üldögéltünk a masszágyon, beszélgettünk, aztán kisurrantam egy újabb zuhanyozásra.

Itt is emelkedett kicsit a csokor mérete, de még mindig messze az átlag alatt van. Extráról nem tudok. Amit megígér, azt valóban megtartja, amit vállal, azt nagyon finoman csinálja. Az maradjon az én titkom, ilyenkor megtoldom-e a baráti csokrot még pár szállal.